Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

III. Az állami abszolutizmus kiépítése 1690-1790. Átmenet a kapitalista termelésre 1790-1849. Összeállította: Béres András

fel legjobban, hogy Bihar elmaradott népének szabadságot kereső csoportjaiban hogyan lobogtak fel az új társadalmi változás felismerésének lángjai. A századok óta terjeszkedő bihari nagybirtokok árnyékában szenvedő jobbágyság kérvényei, panaszai jól mutatják az elégedetlenséget, a keserűséget s a*jobb élet felé törő elszántságot. A feszülő belső ellentmondások szükségképp váltották ki a polgári átalakulás igényének jelentkezését: a kisnemesség hitelnehézségekkel küzdött, a középnemesség birtokai túlterhelten várták az ősiség törvényének megszüntetését, a városok polgársága szabad és céhkorlátoktól mentes ipart, kereskedelmet szeretett volna. Az egyre-másra szaporodó céhen kívüli mesterek minden nagyobb város gazdasági életének jellemzőivé váltak, utat kívántak törni maguknak a külföldi áruértékesítés és a korlátlan árubeszerzés irányában. Hanyatló céhek egész sora bizonyítja, mekkorát fordult a világ; a céhlegények egy része nem tudott kenyeret találni a régi céhmesterek elzárkózó bérpolitikája mellett, új céhbe pedig csak atyamesteri jóváhagyással léphetett. A falvak és városok népe várta az összefogást s annak kezdeményezőjét a középnemességben, továbbá a magyar jakobinusok utódaiban találta meg, 1848 előkészítőiben. Ezért vált az 1848-as forradalom ezeken a tájakon is az új kibontakozás megvalósítójává. * * * BIBLIOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ (B. M.) RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC. AZ ÁLLAMI ABSZOLUTIZMUS KIÉPÍTÉSE A Rákóczi-szabadságharccal foglalkozó, országos áttekintést adó könyvek közül hajdú-bihari vonatkozásban is tanulságos ESZE TAMÁS forráspublikációja: Kuruc vitézek folyamodványai 1103-1710 (Bp., 1955) és HECKENAST GUSZTÁV gazdaságtörténeti munkái: Rákóczi tevékenysége a gazdasági élet fejlesztése érdekében (Bp. 1954) és Fegyver- és lőszergyártás a Rákóczi-szabadságharcban (Bp. 1959) címmel. Debrecen kettős szerepével is foglalkozik ESZE TAMÁS: 11. Rákóczi Ferenc tiszántúli hadjárata (Századok, 1951. 30-119.) című tanulmánya, amelyet kiegészít iratközlése: Iratok II. Rákóczi Ferenc tiszántúli hadjáratának történetéhez (Hadtörténelmi Közlemények, 1954. 285-297.). ESZE TAMÁS írta A debreceni nyomda II. Rákóczi Ferenc szolgálatában (Bp. 1961) című művet is. További adatokat közöl BALOGH ISTVÁN: Debrecen hadiszolgáltatásai a Rákóczifelkelés alatt 1703-1111 (Debrecen, 1935) és GOTTREICH LÁSZLÓ: A bihari nép harca 1103-1104-ben (Hadtörténelmi Közlemények, 1955. 92-135.). A császári csapatok dúlásairól számol be BALOGH ISTVÁN: Debrecen népének futása 1105 őszén (DKK 1935. 99-101.) és ESZE TAMÁS: A debreceni kollégium könyvtárának pusztulása (Egyháztörténet, 1945. 54-64.). A szabadságharc utolsó éveiről és Debrecennek a békekötésben játszott szerepéről tájékoztat a Debrecen és a szatmári béke. Adatok Debrecennek a Rákóczi-szabadságharc korabeli történetéhez (Debrecen, 1903) című tanulmánykötet és ZOLTAI LAJOS írása: Debrecen és a szatmári béke (Debrecen, 1903.). A török kiűzése és a szatmári békekötés után országszerte megindult