Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

II. A késői feudalizmus korszaka 1690-ig. A három részre szakadt ország. Összeállította: Módy György

BIBLIOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ (B. M.) A KÉSŐI FEUDALIZMUS KORSZAKA. A HÁROM RÉSZRE SZAKADT ORSZÁG A török hódítás nyomán bekövetkezett területi változásokról hatalmas okleveles anyagot tárt fel LUKINICH IMRE: Erdély területi változásai a török hódítás korában 1514-1211 (Bp., 1918). Török okmányok alapján készült GYÖRFFY LAJOS dolgozata: Adatok az Alföld törökkori településtörténetéhez (Szolnok, 1956). A bihari részek korabeli településtörténetének megismeréséhez nyújt segítséget GYÖRFFY ISTVÁN: Dél-Bihar falvai és építkezése (Bp., 1917) és SZŰCS SÁNDOR: Biharnagybajom határának régi vízrajza és a község kialakulása (Debreceni Szemle, 1934. 3-12.). A régi Sárrét világáról szól SZŰCS SÁNDOR könyve: Pusztai szabadok (Bp., 1957). Debrecen határának alakulásáról, a környékbeli falvak pusztulásáról SZABÓ ISTVÁN A debreceni uradalom a mohácsi vész korában (DKK 1935. 85-90.) és S. SZABÓ JÓZSEF Enyingi Török János, Debrecen földesura (DKK 1936. 46-54.) című cikke, valamint ZOLTAI LAJOS páratlanul adatgázdag tanulmányai tájékoztatnak: Macs - hajdan. Hosszúmacs története és temploma. (Debreceni Múzeum kiadványai 1913. 30-47.),- Debreczen sz. kir. város határának kialakulása és birtokainak megszerzése (Debrecen, 1916); Eltűnt és feledésbe menő helynevek Debreczen határában (DKK 1923. 73-81.); Debrecen város pöre a szoboszlói hajdúvitézekkel a Kösély-folyó felett, 1617 (DKK 1931. 83-87.); Debrecen határperei a hortobágyi puszták megszerzésével kapcsolatban (Debrecen, 1936). Népesség- és társadalomtörténeti szempontból is érdekes ZOLTAI LAJOS Birtokos nemes urak és jobbágynépesség Debreczen város és Hajdú vármegye területén a XVI. század második felében (DKK 1908. 101-115.) című írása. A településforma kérdéseit mélyrehatóan elemzi GYÖRFFY ISTVÁN: Az alföldi kertes városok. Hajdúszoboszló településformája (Bp., 1927); uő. -.Hajdúböszörmény települése (Szeged, 1927); uő.: Nyíregyháza és Debrecen településtormája (Szeged, 1929). A török hódoltság kora népességi viszonyainak rekonstruálását könnyítik meg a fennmaradt adózási lajstromok, illetve az adózási rendszerrel foglalkozó művek: SZABÓ KÁROLY: Bihar vármegye adólajstroma, 1560 (Történelmi Tár, 1880. 173-177.); VELICS ANTAL-KAMMERER ERNŐ: Magyarországi török kincstári defterek 1-2. (Bp., 1886-90); VERESS MIKLÓS: Szabolcs megye adózó népessége a XVl-XVll. században (Történeti