Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

I. A feudalizmus kialakulása a mai Hajdú-Bihar megye területén 1526-ig. Összeállította: Módy György

A késői feudalizmus korszaka A három részre szakadt ország Összeállította: MÖDY GYÖRGY 1526 után Ferdinánd és Szapolyai János hatalmi küzdelmei valamenynyire megkímélték területünket. A falvak népe viszont sokat szenvedett a két király közt többszörösen pártállást váltogató földesurak hatalmaskodásaitól. Jóval több veszélyt jelentett az 1540-es évektől a területünk déli és nyugati szélén meginduló török hódoltatás. A behódolásnál is szomorúbb sors várt azokra a településekre, melyek a senki földjére estek, oda, ahol az életet és vagyont pusztító portyák folytak. A terület birtoklástörténeti képét az előző évtizedek birtokjogi változásai határozták meg. A bihari részeken továbbra is húsz falunak maradt egész- vagy részbirtokosa a váradi püspökség; a váradi káptalan és a váradi prépostság, s az egri káptalané volt - az 1608-1715 közötti időtől eltekintve - Polgár, valamint Szentmargita. A világi nagybirtokosok közül ki kell emelni a Csákyak körösszegi uradalmát, amelyhez tizenhárom falu részbirtoka tartozott és a Bajoniak uradalmát: Bajom várának tizennyolc falubeli tartozékait. A szabolcsi részen egyetlen nagy uradalom terült el, a Báthoriaké. A legnépesebb település Böszörmény mezőváros volt. Mind a bihari, mind a szabolcsi részeken megtaláljuk a XV. században is birtokos középnemes családok falvait, de külön kell említenünk két, a XVI. század első harmadában területünkön feltűnt nagybirtokot: Serédi Benedekét (Nánás, Dorog, Pród, Varjas, Ladány, Hatház, Vámospércs, Macs, Vid, Szoboszló, Téglás) és enyingi Török Jánosét, Debrecen földesurának részbirtokai voltak Sámsonban, Újvároson, Szoboszlón, Szigeten, Nádudvaron, Tégláson, Macson és Hegyesen is. A fentiekből láthatjuk, hogy a XVI. század derekán jelentős volt az egyházi nagybirtok. A többi porták l/3-a öt nagybirtokos kezén egyesült, és kevesebb mint egyharmada esett 8-9 középbirtokos családra. A Körös és Maros közének török kézre jutása után megkezdődött Bihar megye közvetlen hódoltatása. 1555-ben már Debrecen és tizenkilenc falu adózott a töröknek. A szabolcsi részeken szintén meghódolt Böszörmény és Újváros mezőváros meg 15 falu. A hódoltatás első évei nagyobb pusztulást, elnéptelenedést nem vontak maguk után. A falvak nagy része