Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

I. A feudalizmus kialakulása a mai Hajdú-Bihar megye területén 1526-ig. Összeállította: Módy György

1489. november 25. Legelőször penigh igy, hogi minden kovach mesternek szekerczet es minden Csetnek . . . kolt vas mivet szabad légien ... a Giorg napi sokadalomban árulni es ne egieb sokadalomban es másunnan való kovach mesternek abban eladni szabad ne légien. Miért hogi ok Csehiekről az o Cheriekben minden koron ecczer esztendőben tartoznak adni es fizetni szükségekre való fel ort pénzt, ha pedig árulnának, tehát a Becsű mutol fel ort pénzel tartozzanak es az az mu eladattassék az megh nevezett Szent Giorgi sokadalomban egi ortol a kit koz nevel remeknek hinak es különben el ne adhassa. Ismét minden ember sarloiat avagi kardiát, az keppen az szijgiartok müveket köz helire horgiak, senki penigh haznal avagi sátorban ne árulhassa, de udvaron avagi kapu kozot az karian tartvan eladia az Zenth Laszlo sokadalmat kivalaztvan. Hogi penigh az sarlók avagi kazak avagi zijgiartoknak muvok egiebeknek zokasokzerint csak eggiel légien kevesb huzonottel, azok az mesterektol elvetessenek es eggiek rezeet, aky akkor az varos biraia elvegie, az megh maradót rezeet penigh az Cheh mesterek az o szokások szerint o magok elvegiek." Ha a kovácsok szijjártok vagy csiszárok valakit társaságukba fogadnak, az tisztességes, jóhirű személy legyen és először a város birájának bemutassák. A kovács tartozik adni a bírónak egy fejszét, a szijjártó huszonöt pénzt érő féket, a csiszár egy pallost, a lakatgyártó egy bezzegh sarkantyút. Mikor az új mester a céhbe jelentkezik, tartozik négy tál ételt és tizenkét icce bort adni és a céh erszényébe két arany forintot fizetni. A céhbe fogadáskor az új mester hét jó tál ételt köteles adni, amely pecsenyéből, sajtból, gyümölcsből áll és száz icce bort. A két céhmesternek adjon egy egy öt ujjú kesztyűt és ugyanazok feleségének két-két icce bort. Ha ezeket megtagadná, vagy az uj mester valamiben vitát támasztana, a szerszámait veszitse el és engedetlenségéért tartozzék két aranyat lefizetni és mindent újonnan kezdeni. Ha idegen helyről a kovácsok szükségére valaki szenet hoz be a városba, senki se tartóztassa fel, se vámot ne fizessen. Ha mester, legény vagy inas viszálykodást inditana a város birája előtt, a céhmesterek két arannyal birságolhassák. Ha egyik mester a másikat megsérti, a céhmesternek jogában legyen igazságot tenni, aki először a másikat meg bántotta, kövesse meg a megsértettet. A mesterek és idegenek közötti perben a céhmester három forintig igazságot szolgáltathasson. Ugyancsak Ítélhet a céhtagok peres ügyei felett a közönséges vétkekben, azaz emberölésen és vérontáson kivül mindenféle peres ügyben. Sőt arra is hatalma legyen, hogy a céh tagot elfogathassa és a biróhoz kisértethesse. Ha a városra szenet hoznak be, senki a kovácsokon kivül meg ne vehesse, és ha kovács venné is meg, két forint büntetés terhe alatt közölni tartozik a mestertársával, akinek arra szüksége van. De ha valaki kimegy a szén után a városból, szabadsága legyen elosztani a többiek között vagy az egészet megtartani magának. A körmenetekben és egyéb ünnepi gyűlésekben a céhtagok testületileg kötelesek részt venni. Minden harmadik vasárnapon a Szent András apostol templomában misét énekeltessenek, ha valamelyik mester a misén részt nem venne, tizennyolc pénzzel büntettessék. A céhtagok temetésén minden mesternek kötelessége megjelenni. A kassai csiszároknak és lakatosoknak a Szent György napi vásáron szabad lesz árulni egy-egy ortot vagy huszonötével, de ha egy darabbal is kevesebb lesz, a céhmesterek elkobozhassák, egy része a város