Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

I. A feudalizmus kialakulása a mai Hajdú-Bihar megye területén 1526-ig. Összeállította: Módy György

bíráját, más része a céhet illesse. A szijjártók törvénye az, hogy három hónál kevesebb ideig apród senki se lehessen. Mikor apróddá lesz, társainak négy tál ételt és nyolc icce bort adjon s ha minden törvénynek eleget tesz, ezután lehessen mesterré. A céhmesterek a hibában talált céhtagok birságait teljes egészében beszedhetik, vagy azok egy részét elengedhetik. Egyébként ugyanazon szabályok szerint éljenek, mint egyéb jó mesterek egyéb városokban, mint Budán, Váradon és a többi helyen. - A fordítást a XVI. században készítették, az oklevél Szapolyai János 1531. évi átírásáéval együtt. A másolat a II. világháború idején megsemmisült az Országos Levéltárban. Közölte.- A hatszáz éves Debrecen. 34—35. M. Gy. 29 A debreceni uradalom Szilágyi Erzsébet örökségeként unokájára, Corvin Jánosra szállt. A királyi herceg jobbágyaival erőszakosan foglaltatott földeket az uradalomba beékelődött Zelemér és tartozékai rovására. 1499. február 29. Vingárti Geréb Péter, a fenséges László király úrnak. Isten kegyelméből Magyarország (címek) királyának országbírája tiszteletteljes barátsággal a leleszi ecclesia konventjének tiszteletreméltó barátainak. A korát és személyét nézve is tekintélyes Zeleméri Mihály, akit már négy vagy még több alkalommal háborgattak meg, tudtunkra adta, hogy a kiváló Corvin János herceg úr, nem tudja milyen szándékkal, a felsorolt Szigyártó Albert (és még ötven jobbágy) az ő Szabolcs megyében levő Újváros, más névvel Balmaz* nevű birtokán lakó jobbágyai és népei által a Hathnew éhalmai és Kaydanhalma

0 nevű dombok között bírt, a nevezett Szabolcs megyében fekvő Zelemér

d birtok határában levő szántóföldekből és szénatermő rétekből mintegy kétezer ekealjnyi terjedelmű földet, a fent említett Mihály és többi testvére kezéből az említett Újváros birtokához jogtalanul és érdemtelenül elfoglalt... és ugyanezen János herceg úr az előbb említett Újvárosban élő jobbágyaival a fent nevezettnek (Zeleméri Mihálynak) az ugyancsak Szabolcs megyében fekvő három prédiumát: Ethelaka, Fyzes és Maladon

e nevűeket elfoglaltatta és újvárosi birtokához csatoltatta, most pedig a kiváló Kamicsházi (!) Horváth Márk és felesége Benigna, akiknek kezére az említett Újváros birtok került, ottani jobbágyaikkal és népeikkel az előbb sorolt szántóföldeket és prédiumokat a jelenben is megszállva tartják és használják Jelzete: Hajdú-Bihar megyei Levéltár. Debrecen Város Diplomagyűjteménye. Nr. IV. A. 1021/d. 8. 200-203. old. Kiad.: Révész Imre: Etel laka, vagyis Attila hun király birodalmi székhelye (Debrecen, 1859) 67-8. Függelék IV. Jegyzetek: a) A mai Balmazújváros. b) Hatnevehalma és Kajdánhalma a mai hajdúböszörményi-balmazújvárosi határra esnek.