Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

VII. A népi demokrácia megszületése és a második proletárdiktatúra győzelme. Összeállította: Mervó Zoltánné

birtokokról, de nem adott ennél több földet a parasztságnak. A magyar föld legnagyobb része továbbra is földesúri kézben, a parasztság zöme pedig továbbra is birtokában maradt. A jobbágyság eltörlése százezer régi szabad parasztcsalád mellett csak hatszázezer telkes jobbágy családot tett a föld szabad birtokosává, míg a zsellérek és az uradalmi földön dolgozó parasztok közel kétmilliós tömegéből csak egy töredéket juttatott földhöz. A jobbágyfölszabadítás azt eredményezte, hogy az ország területéből csak 30% lett parasztföld, míg 70%-a megmaradt földesúri birtoknak. Ezen aránytalan birtokmegoszláson, a parasztság kisemmizésén nem változtatott lényegesen a következő évtizedek birtokpolitikája sem. A szegődményes földek megváltása, a telepítési akciók, a magánparcellázások, az 1920-as földreform és az újabb telepítési akciók együttvéve sem juttattak annyi földet a parasztságnak, hogy a birtokába került föld legalább megkétszereződött volna. 1935-ben is az ország mezőgazdasági területének csak 52%-a volt parasztkézen levő kisbirtok, míg 48%-a a nagybirtokos földesurak és közületek birtokában maradt, vagy kereskedelmi vállalatok és földesúrrá lett nagygazdák birtokába került, . . Ennek a végzetes aránytalanságnak és állandó nemzeti szerencsétlenségnek megszüntetése nélkül nincs nemzeti talpraállás, nincs demokratikus fejlődés és nincs népi megerősödés. Éppen ezért a földreform megvalósítása nem lehet kisebb-nagyobb mértékű földhözjuttatás, hanem gyökeres és teljes újjárendezése kell hogy legyen a magyar földbirtok viszonyainak . . . A földreform megvalósítása az egyetlen útja a magyar mezőgazdaság talpraállításának és újjáépítésének is ... (A javaslat a továbbiakban megállapítja, hogy a II. világháború okozta károkat csak úgy tudjuk helyreállítani, ha a parasztság magáénak tekintheti a földet.) A földreform megvalósításának mértékére, módjára és lebonyolítására nézve a Nemzeti Parasztpárt a következő javaslatot terjeszti elő: I. 1. A földreform céljaira mindenekelőtt el kell kobozni a hazaárulók, nyilasvezérek, Volksbund-tagok és a magyar nép egyéb ellenségeinek minden birtokát. 2. A földreform céljaira igénybe kell venni minden úri nagybirtokot, általában véve 100 holdon felül. 3. Igénybe kell venni általában 100 holdon felül a közületi, állami, egyházi, községi, alapítványi, valamint vállalati birtokokat is, kivéve azokat, amelyek közvetlenül és elkülönítve valamilyen különleges kulturális, gazdasági, népjóléti stb. közcélt szolgálnak. 4. Igénybe veendők a földreform céljaira a nagy parasztbirtokok is, általában 200 holdon felül. 5. Házhelyeknek és közcélokra, szükség esetén, más birtokokat is igénybe lehessen venni, azonban ezeknek birtokosait másutt igénybe vett földdel kell megfelelő értékben kárpótolni.