Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

VII. A népi demokrácia megszületése és a második proletárdiktatúra győzelme. Összeállította: Mervó Zoltánné

1. A földreform céljaira igénybe veendő földekből: a) a szántót, rétet és kertet az igénylőknek szabad, egyéni és telekkönyvileg bejegyzett birtokába kell adni. b) A legelőt a szükséglethez és lehetőséghez képest osztatlanul kell hagyni, ahol szükséges, ott újabb területet kiszakítani és községi birtokba adni, a lakosság közös használatára. c) Az erdőt és az erdősítésre való terméketlen területet vagy állami birtokba kell venni és országosan egységes állami erdőgazdaság kezelésébe venni, vagy községi birtokba adni, illetve meghagyni és az állami erdőgazdaság ellenőrzése alá helyezni. 2. Az igénybe vett birtokokon levő állatállományi és gazdasági felszerelést az új birtokosok közt arányosan szét kell osztani és tulajdonukba adni. Ezen felül az államnak a lehetőséghez képest állatokkal és felszerelésekkel kell segíteni a födhözjuttatottakat. Tekintettel azonban az állatállomány rendkívüli lecsökkenésére és a mezőgazdasági gépek óriási hiányára, szövetkezeti vagy községi formában meg kell szervezni az igaerő és a gépek közös használatát, valamint a tenyészállatok tartását. 3. Az igénybe veendő földekből vidékenként megállapítandó gazdaságtípusokat kell alakítani, és ezek nagyságát vidékenként és típusonként kell meghatározni. 4. A földreform során az úthálózat kiegészítését, a közcélokat szolgáló területek elhelyezését és a kisgazdaságok kimérését, valamint a házhelyek kijelölését vidékenként megállapítandó terv szerint kell végrehajtani. 5. A földreform során különös tekintettel kell lennünk kisebb-nagyobb telkű házhelyek juttatására. Ezeket szorosan a régi település körül kell kiutalni vagy önálló' új telepekké alakítani. 6. Azon vidékek földigénylői számára, ahol nincs elegendő igénybe vehető föld, más vidéken kell földet juttatni, ott, ahol igénybe vehető földek rendelkezésre állnak. III. 1. Az igénybe veendő földekből elsősorban a teljesen birtoktalan és törpebirtokos parasztságot kell földhöz juttatni. Csak a dolgozó parasztság kaphasson földet. 2. Előnyben részesítendők a földhöz juttatásnál azok, akik a Németország elleni harcban kitüntették magukat, akik elöljártak az ellenállásban a reakciós rendszerrel szemben és szabadságvesztés büntetést vagy internálást szenvedtek, végül a sokgyermekes családok. 3. A megváltás összegét az illető birtokokra koronában kivetett kataszteri tiszta jövedelem húszszorosában, pengőben kell megállapítani. 4. A megváltási összeg a földreform végrehajtási költségeinek levonása után a régi birtokosok kártalanítására fordíttassék. 5. A földreform során juttatott birtokokat 10 évig csak a földművelésügyi miniszter engedélyével lehessen elidegeníteni... (A továbbiakban a földreform technikai lebonyolításával foglalkozik a javaslat.) j Kiadva: M. Somlyai Magda: Földreform, 1945. Kossuth Kiadó, 1965. Bp. 162. és köv. lapok. M. Z.-né