Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

VII. A népi demokrácia megszületése és a második proletárdiktatúra győzelme. Összeállította: Mervó Zoltánné

Az ország nagy részén még folytak a harcok, amikor a győzelmesen előrenyomuló szovjet hadsereg sikeres hadműveletei lehetővé tették, hogy Hajdú-Bihar megye és Debrecen népe megtegye az első lépéseket a népi demokratikus forradalmi átalakulásra. A politikai kibontakozást a Szovjetunió felszabadító hadműveletei és - az állandó szovjet politikai, gazdasági, művelődésügyi segítség tudatában - a nép élő és szunnyadó erőit szervező kommunista párt biztosította. A kommunisták képviselték azt a politikai tényezőt, amely mozgósítani tudta a tömegeket az élet megindítása érdekében. A Magyar Kommunista Párt Hajdú és Bihar valamennyi dolgozó rétegét igyekezett megnyerni antifasiszta és antiimperialista politikájának. E cél eléréséhez annak legszilárdabb tömegbázisára, a munkásosztályra támaszkodott. A párt megalakulása és harca a demokratikus nemzeti összefogásért ösztönzőleg hatott más politikai pártokra is. Az új demokratikus állam megteremtésének szükséglete szükségessé tette a kibontakozó forradalmi öntevékenység összefogását. Az 1944. december 2-án Szegeden megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) a Magyar Kommunista • Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda Párt és a Polgári Demokrata Párt erőit egyesítette. Ez a koalíció volt hivatva az új, demokratikus államhatalom megteremtésére. December 3-án közzétett programja a kommunista párt javaslatain alapult. A jelenlegi Hajdú-Bihar megyében két politikai csomópont alakult ki. Az egyik Debrecenben, a másik Berettyóújfaluban. 1944. december 5-e fordulópontot jelentett Debrecen életében. Az MNFF helyi szerveként megalakult a Nemzeti Bizottság, amely 1949 februárjáig mint a társadalom haladó erőinek politikai szervezete működött, majd — feladatát betöltve - átadta helyét a Hazafias Népfrontnak. Tevékenysége kezdeti időszakában államhatalmi és közigazgatási teendőket is ellátott, mint a fasiszta és reakciós erők elleni harc fontos szerve. Kezdeményező szerepe a gazdasági, politikai, kulturális élet minden ágában érvényesült. 1944. december elején Debrecenbe helyeződött át a felszabadult országrészek központja is. A Függetlenségi Front megalakulása ösztönzőleg hatott a demokratikus mozgalom fejlődésére és az új magyar állam központi szerveinek létrehozására. Szervezőmunkája nyomán december 21-én összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd december 22-én megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Hasonló volt a helyzet Bihar megyében is, ahol a kommunista főispán már az első napokban a demokrácia új szocialista tartalmú értelmezésével szervezte a közigazgatást s megértette, hogy a kibon-