Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)
I. A feudalizmus kialakulása a mai Hajdú-Bihar megye területén 1526-ig. Összeállította: Módy György
városon kívül, a mezőn, minden kímélet nélkül lefejezték ... A körülfekvő erdőkben lappangó emberek összejöttek ott, hogy valami eleséget találjanak. És mialatt a romba dőlt köveket és hullákat emelgették, rajok törtek a tatárok s az ott talált élők közül élve egyet sem hagytak . . . 35. Hogyan csalták meg a tatárok azokat, kik elbújtak az erdőkben? Elfogtak némelyeket az erdőkben rejtőzködők közül és a következő szavakkal újra elbocsátották őket: Aki meg akar nekik hódolni, annak bizonyos határidőn belül szabad hazatérést engednek. Mivel élelmiszerek hiányában az emberek közt már pusztított a halál, minden szavukat elhitték. És így mindnyájan, kik megmaradtak, visszatértek hajlékaikba. S mivel az erdőség nagy kiterjedésű volt, végtelen sok nép rejtőzött ott el. így aztán háromnapi járóföldre ismét népes lett a föld. S minden falu megválasztotta elöljárójának a tatárok közül azt, akit kívánt. Ezután, mivel aratás ideje volt, mindnyájan begyűjtötték a gabonát s úgy azt, mint a szalmát, a szénát és más egyebet behordták a pajtába Kiad.: SRH II. 576-8. és 581-2. Közölte: Szabó Károly: Magyarország történetének forrásai. I. k. II. füzet: Rogerius mester váradi kanonok Siralmas éneke (Pest, 1861) és Turchányi Tihamér: Roger mester siralmas éneke a tatároktól elpusztított Magyarországról. Magyar Könyvtár 397-8. (Budapest, 1904.) Ford. T. T. 9 A XIII. század végén a feudális anarchia az ország politikai, társadalmi és gazdasági életét lezüllesztette. Súlyos kérdést jelentett a le nem telepített kunok és a kialakult falvakban gazdálkodó magyarság ellentéte. TV. László koráról ad képet Kálti Márk Képes Krónikája. 1289 Megérkezik a íermói legátus (183) Ezenfelül eljött (IV. László) ellenére a fermói Fülöp apostoli legátus, mivelhogy kun módra és nem katolikus szokás szerint élt. Ez megtiltotta a magyaroknak, hogy magyar szokás ellenére szakállukat borotválják, hajukat nyírják és hogy kun süveget viseljenek, ami Magyarországon már szokássá vált; a királyt is kiközösítéssel fenyegette, hogy gyűlölje a pogányokat, kövesse a keresztény szokásokat és éljen házastársi nyoszolyában. De mit sem érvén el a királynál, hazatért. - • ' László királyt megölik (184) Ezután rövidesen az Ür 1290-ik esztendejében, hétfői napon, nem sokkal Szűz Szent Margit vértanú ünnepe előtt, a kőrösszegi vár a közelében maguk a kunok - akikhez pedig annyira húzott - a királyt nyomorúságosan megölték.
