Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

I. A feudalizmus kialakulása a mai Hajdú-Bihar megye területén 1526-ig. Összeállította: Módy György

(185) E László király idejében ugyanis Magyarország nagyságos dicsőségéből kezdett lehanyatlani, amint ezt az alábbi siralmas esetek és történetek mutatják. Belső háborúságok támadtak, városokat romboltak le, falvakat égettek porrá, a béke és egyetértés teljességgel megszűnt, a gazdagok elszegényedtek, az ínséges szegénység miatt a nemesek elparasztosodtak. Abban az időben a talyigát, vagyis a kétkerekű kocsit a nép László király szekerének nevezte, mivelhogy a folytonos rablás miatt az igavonó barmok megfogyatkoztak az országban, és barmok módjára maguk az emberek vonták a talyigát az állatok helyett. Ford. G. L. Kiad.: SRL I. 473-4. Közölte: Képes Krónika. Chronicon Pictum (1358) I—II. (Budapest, 1964) II. 166-7. Jegyzet: a) A körösszegi vár romja a mai Körösszegapáti határában áll. Tájunk gazdasági központja a XIII. század végén már Debrecen, Nagyvárad ilyen vonatkozásban a tatárjárás után lassabban éledt fel. 1299-ben már a debreceni kereskedőjobbágyokról szól oklevelünk, amely ugyanakkor a feudális anarchiára is jó példát szolgáltat. 1299. július 17. Mi Lampertus Mester, Károly király udvarbírája és csanádi ispán emlékezetül adva a jelen írás tartalmával jelentjük mindenkinek, akit illet, hogy Bartholomeus fia János, a kiváló Dousa bárónak, nádornak a serviense, ura helyett és annak nevében elénk járulva jelenlétünkben bemutatta István ispánnak, a dicső András herceg úr, egykor Magyarország királya országbírójának igen sok ítéletet tartalmazó ítélőlevelét a nevezett András király úr ítélőleveleivel együtt, amelyek Gywngus-i Chabanka fia János fia László elleni különböző peres ügyeit részenként adták elő, s amelyek tartalmában többek között találtuk sorban, világosan bennefoglalva, hogy az Úr megtestesülésének 1299. esztendejében, amikor az előbb megnevezett András király úr Boldog Margit szűz ünnepe utáni 6. napon királysága rendjének védelmében tartott királyi közgyűlésén bírói székében ülve báróival és országának nemességével egyetemben mindenféle ügyekben ítéletet hozott, és mindenkinek a jogos követelését egyenlő mértékkel bírálta el, Miklós fia Ropheyn bán nemes férfi személyében járulva királyi nagyságához előadta, hogy ugyanazon László a boldog Jakab apostol ünnepe után következő 5. napon az ő igen sok jobbágyát, akik Debrechen nevezetű birtokára árukkal tértek vissza, fényes nappal Kákath

3- földjén lesben állva kifosztotta, 200 márka értékű holmijukat elvette, közülük hármat megölt, hatot halálosan megsebesítve hagyott hátra, emiatt a váradi káptalan közhitelű írásával az említett László elleni tanúkat és magát Lászlót is hamvazó szerda utáni 8. napra tanúbizonyság letételére szólította, hogy az ügy az ország jóváhagyott szokása szerint az eskük letételében vagy próbatételekben érjen véget, az azonban nem jött és nem küldött senkit és amikor Keresztelő Szent János születésének tizenötödnapjára a gonosztettei miatt, törvényesen megint meg-