Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

III. Az állami abszolutizmus kiépítése 1690-1790. Átmenet a kapitalista termelésre 1790-1849. Összeállította: Béres András

Önök a távozás pillanatában azon igéretemet, miszerint főbb gondjaim egyike leend e város javának, e vidék virágzásának elősegitése. Addig is, mig ezen igéretemet tettekkel válthatom be, a város kebelében levő jótékony intézeteknek szives emlékül következő összeget ajánlok fel: polgári kórház számára 500 p. forintot; a két kisdedóvó intézet tőkéjének gyarapítására külön-külön öt-ötszáz p. forintot. Szegények ápoló intézetének ötszáz p. forintot öszvesen kétezer p. forintot, melyet ezennel Debrecen város közönségének azon kéréssel küldök át, hogy azt a nevezett jótékony intézetek gyarapítására jóakaratom jeléül szívesen fogadják és engem bizalmukban, hazafiúi jóindulatukban szintúgy megtartsanak, mint amikép én édes hazánk érdekében hazafiúi buzgalmukra számitok s e város boldogságának előmozdítását kedves gondjaim közé sorozom. (A közgyűlés a felajánlást lelkesedéssel íogadta.) Jelzete-. H.-B. m. L. Közjegy, jkv. 216/1849. Kiadva: A hatszáz éves Debrecen, i. m. 75. lap. B. A. 137 1849. június 4. A szabadságharcosok magatartása Gulyás Kis Sándor hadnagy Gyalun kelt levele feleségéhez ... Ami az erdélyi dolgot illeti nem a legjobban állunk, mert vagy 36 ezer osztrák muszkával együtt beütött kéthelyen, ütközet volt egy kevés, a miénk hátra húzódott minden veszteség nélkül, mert a moniciójuk (készletük) elfogyván. Hanem most kap még segítséget az öreg Bem és úgy kezdi meg a csatázást, már ugyan Besztercénél kiverte az ellenséget, hanem Brasó körül még ott vannak, az ohláok tárt karokkal várják közeledéseket, mert ugyan vagy 300 mócz lejött a hideg havasról, ki békülni, az éhség miatt kenteiének megadni magokat, azt vallja, hogy tiz hete mult mióta kenyeret és sós ételt nem ettek, ha csak tejbe főtt lapuval, egyébb zőcsiggel éltek, nagyon el vannak kinszeredve,.. . most hatodikszor megyünk az ohláek ellen csatázni, még eddig . .. nem kaptam sebet, hanem most nem tudom, mert eldöntő csata lesz. Megvallom . . . hogy a sikra inkább mennék tízszer csatázni, mint a Móczok ellen egyszer, mert nem tudja az ember, melyik fa mellől lövik meg,... Ügy hallom, hogy tihozzátok sem messze vannak a muszkák, hogy Hajdúböszörményben van, kérlek, ha látod, hogy a veszély közeledik hozzátok, menjetek be Váradra, mert ha kinn maradsz, és meg tudják, hogy a férjed táborban van, veszélyes lenne Reád, ha hogy az ellenség odatalálna menni, mert lenne oly ember ki adná, hogy én kardot kötöttem és harcolok a magyar ügy mellett. . . Amint indulni akartunk az oláh csatára, Bemnek jött egy rendelete, hogy az egész zászlóalj induljon Beszterce felé, a muszkák ellen, igy mostan Bem táborában muszkák ellen harcolunk, annál dicsőbb lesz az elvérzés, ha csakugyan meg kell halni, hogy Bem táborában vérzik el.. . (A levél további részében Gulyás búcsúzik családjától.) Jelzete: H.-B. m. L. Debrecen város lt. XIII. 6/1. Szilágyi család iratai. M. Z.-né