Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

I

Gyökeres és a korábbiaktól eltérő változással járt az 1938. évi 2. t.c. rendelkezése, amely a városok számvevőségi tisztviselőit állami alkalmazottaknak minősítette. A megyékben továbbra is érvényesült a kettős alárendeltség, mert a szolgálati ügyekben az alispán utasításai voltak a mérvadók, aki a számvevőségi főnöknek a törvényhatóságokon belül elöljárója volt. E törvény 1938 április 1-én lépett életbe, végrehajtása a 100532/1938. B.M. számú rendelettel történt.

Az 1920-as években a számvevőség az alispán! hivatalon belül felvette a főosztály szervezetét,és ennek megfelelően az alábbi osztályokra tagolódott: általános, háztartási, gyámpénztári, könyvelési, revizori osztályokra.

A számvevőségnek fenti szervezeti felépítését csak az 1950* I. törvény alapján életrekeltett tanácsi igazgatás változtatta meg; az alapvető vonások a felszabadulás után is fennmaradtak, a korábbi állapotokhoz igazodva.- 75 -A törvényhatóságon belül működött az árvaszék, amelynek elnöke ügyem nem az alispántól, hanem közvetlenül a törvényhatósági bizottságtól függött, gyakorlatilag mégis az alispáni hivatal szervezetébe tartozott* Hatáskörét az egész törvényhatóság hivatali rendszerének megállapítása során a-.vármegyei szervezési szabályok rögzítették.

A 324/1886. Bzámú Bihar vármegyei szabályrendelet az árvaszék személyzetét az alábbiak szerint állapította meg: egy elnök, 6 rendes ülnök, egy központi közgyám, két jegyző, két tiszti ügyész, két számvevő, egy pénztárnok, egy pénztári ellenőr, egy könyvelő, szükséglet szerint beosztott közigazgatási gyakornokok, valamint a megkívánt segédszemélyzet. A szémélyzeti létszám az alispáni hivatal normálstátusához tartozott.

A szervezeti forma a későbbiek során sem sokat módosult, a változás legföljebb a vármegye területéhez igazodott, miután 1920-1940 között Bihar vármegye határai messzemenően megrövidültek.

Az árvaszéki iratok egyelőre a Hajdu-Bihar megyei Tanács igazgatási osztálya őrizetében vannak.

A vármegyei közigazgatási eljárás egységesítésére Irányuló törekvéseket - az alispán irányítása alatt álló hivatal egészében - a 125000/1902. B.M. számú ügyviteli szabályzat fogalmazta meg. Az árvaszéki Ugyintózés, hatáskör vonatkozásában a 128000/1902. B.M. számú rendelet intézkedett. Némi változtatásoktól eltekintve mindkét szabályzat érvényben volt a tanácsrendszer megszervezéséig.

De a törvényhatósági bizottság közgyűlése mindvégig az önkormányzati hatalom testületi fóruma maradt és önállóan rendelkezett minden elvi kérdésben, pl. a tűzrendészet általános ügyeiben 318/1S90 számú szabályrendeletével, a tűzrendészet! felügyeletről 1786/1911. számú Jogszabályában, hogy egyebekben az ott tárgyalt fejtegetésekre utaljunk.