Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
-68- * azok kívánságait. A napirendi pontokat amugyis az alispán és tisztikara állította össze; az állandó választmánynak feladata lett volna, hogy "alapos megbirálás után véleményezéssel" megszűrje a javaslatokat, de ez a véleményezés a közigazgatási szakemberek által kidolgpzott előterjesztések esetében nyilvánvalóan csak formális lehetett. Az állandó választmány munkakörét Bihar vármegyében az 1887-ben 38. szám alatt alkotott szabályrendelet állapította meg. A legfontosabbnak tartott állandó választmányon kivül a törvényhatósági bizottság szervezetén belül működött a "kijelölő választmány", amelynek három tagja tisztújitások alkalmával összeállította a tisztségekre jelölt személyek névjegyzékét, A tagokat három évre választották* A politikai élet irányítására gyakorolt hatásánál fogva nagy jelentőségűnek tartott választmány volt az u.n. központi választmány, amely összeállittatta a törvényhatósági és az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékét, szerepe volt a választások lebonyolításának adminisztrációjában, ezzel befolyást gyakorolt az elnök személyére, a hivatali megbízottak kiválasztására. Ez a választmány tartotta nyilván a választói jogosultságuktól akár bűncselekmény miatt, akár politikai okokból megfosztott személyeket, és ő kezelte a választások alkalmával felvett szavazási jegyzőkönyveket is. Testületi megbeszéléseit jegyzőkönyvekben rögzítette. A választások közigazgatási operativ irányítása a főszolgabíró kezében futott össze, aki ellen "petició" formájában utólag fel lehetett lépni, legtöbbször eredménytelenül. A felsorolt választmányok állandó jellegűek voltak; tagjaik időszakosan változtak, de maga a testület az egész polgári kor alatt működött. Rajtuk kivül viszont voltak olyan bizottságok, amelyeket csak egy-egy feladat megoldására küldött ki a közgyűlés, vagy ha állandó jellegű megbízatást kaptak, szakmai feladatok megoldására irányitó szervekként alakították meg őket. Ilyen bizottságról intézkedett Biharban az 51/1895. közgy. számú szabályrendelet, amely a járási mezőgazdasági bizottságok szervezését irta elő a főszolgabíró testületéként, de a vármegyei törvényhatóság ellenőrzése áLatt; ilyennek tekinthető a 295/1907. közgy. számú jogszabállyal életre keltett "állandó népnevelési bizottság", amelynek feladatkörébe tartozott, hogy "a népoktatás ügyét... a társadalom részéről hathatósan mozdítsa elő, feladatkörön belül támogassa az állami, valamint az egyházi szerveket, elsősorban természetesenaz állam iskolapolitikai terveinek végrehajtása érdekében. A törvényhatóság önkormányzati jogköre részben a vármegyei magisztrátus, részben a járások, illetve rendezett tanácsú városok útján érvényesült. Bihar megye járási szervezete többször változott, bár a területi illetékesség 1919-ig egészében azonos maradt, majd csak 1920 után volt nagyobb arányú vál_ tozás a trianoni békeszerződés következtében. 1872-1883. között az alábbi járások tartoztak Bihar vármegye törvényhatóságának irányítása aláx érmihályfalvai, székelyhídi, margittai, micskei, berettyóújfalui, mezőkeresztesi, derecske!, bárándi, bihari, élesdi, mezőtelegdi, szalárdi, szalontai, ugrai, tenkei, beéli, belényesi, vaskóhi, robogányl, magyarcsékei.
