Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

- 66 -A főispáni iratok levéltári rendszerét a felsorolt iratok határozzák meg. Az inségakció iratai iktatószámok rendjében követik egymást. Az azonos személyek kérvényeit az egykorú kezelés összefogta és együtt tartotta nyilván. A főispáni levelezés szoros időrendben található. Az egész fondot a levéltár

1963-ban rendezte át, egyidejűleg segédletekkel látta el.

Jegyzetek

1. / V.Ö. Vörös Károly: A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás,

1965. Bpest, Levéltárak Országos Központja, különböző helyeken.

2. / Lásd a különböző munkásmozgalmi tanulmányokat, többek között a Tokodi

Gyula szerkesztette könyvet "A Hajdú-Bihari és debreceni munkásmozgalom története" cimen, 1970, Debrecen.

3. / Felhasználásuk többek között Kiss Dezső könyvében "Parasztsors - parasztgond" cimen I960, Bpest, valamint nem egy helytörténeti kiadványban e sorok Írójának tollából.

Az iratok le Írása /Nagy Gyuláné/

IV.B.401/a. FŐISPÁNI ÁLTALÁNOS IRATOK

9 köteg, 2 kötet, 0,85 fm

1-9 Inségakció iratai, kérvények, határozatok 1931-1941

10-11 Főispáni iktatókönyv 1920-1939; hiányzik: 1927-1928, 1930.

BIHAR VÁRMEGYE TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGÁNAK IRATAI /Komoróczy György/

1871-1941

Szervezet és hatáskör

A vármegyei törvényhatóság működésének alapelveit a polgári kori magyar közigazgatás testületi szerveként a kiegyezési törvény után, az 1870. évi 42. t,c. állapította meg. A középfokú területi közigazgatásnak a vármegye területén ez volt irányitó, összefogó testületi hatósága; hozzá hasonló jogkört élvezett a szabad királyi városok törvényhatósága is.

A vármegye a kiegyezés óta vitathatatlanul felügyeleti szerepet töltött be a területén lévő egyéb, nála alacsonyabb fokú közigazgatási szervek, pl. a rendezett tanácsú városok, - községek fölött. Az 1870. évi 42. t.c. óta ezt a jogkört a szabályzatok félreérthetetlenül biztosítják. A fent idézett törvény a vármegyei önkormányzati életnek a feudális igazgatási rendszer felszámolása után, éppen ezek miatt kiindulópontja és hosszú ideig jogalapja,

A "köztörvényhatóságok rendezéséről" szóló 1870. évi 42. t.c. ugyanis tételesen kimondja, hogy "a vármegyék ... gyakorolni fogják az önkormányzatot, az állami közigazgatás közvetítését, ezeken felül ... egyéb közérdekű, sőt országos ügyekkel is foglalkozhatnak... " Belügyeikben önállóan járnak el, de csakis "az önkormányzati hatáskör korlátain belül", tehát az országos