Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

Bibliográfia

- 699 -SZEMÉLYÜK Iii AT AI

Ezekkel az iratokkal mindössze egy publikáció foglalkozik: KOMORÓCZY GYÖRGY: Telegdi Kovács Lajos könyvkereskedésének 1835-1880 közti dokumenturnáit ismertette Egy debreceni könyvkereskedő cég iratai a Debreceni Állami Levéltárban /MKSzle 1965. 230-234./ cimmel.

TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IRATAI

A Debreceni Állami Levéltárban őrzött tanácsköztársasági iratokról rövid ismertetés jelent meg A_Magy^_Tanácskoztársaság_történetének_forrásai_a_területi állami levéltárakban /LtK 1959. 49-168. - a vonatkozó rész: 89-95«/ cimü közleményben. Ennek bővitett- változata azonos cimmel látott napvilágot /Bp. 1960/ a levéltári leltárak sorozatában. Helyi adalékokat, hivatkozásokat is tartalmaz A Magyar Tanácsköztársaság_történetének bibliográfiája /Tájékoztató, 1969. 6.sz. 209-268,/ cimü összeállitás.

Számos levéltári dokumentum szövegét közli /kiegészítve a korabeli sajtótermékek szemelvényeivel és az egykori események részvevőinek visszaemlékezéseivel/ A Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban 1919 /Debrecen, 1959/ cimü forráskiadvány. A sokrétű kötet forgatása nélkül elképzelhetetlen az első proletárdiktatúra helyi történetének tanulmányozása. Tartalmilag bővebb, mint a cime jelzi: a polgári demokratikus forradalom eseményeire, problémáira vonatkozó forrásanyag fontosabb darabjait is feltárja. E kiadvánnyal egyidőben született KOMORÓCZY GYÖRGY összegező jellegű Írása: Emlékezés_a_t^nácsköztársaság_Haj_dá-Bihar_megyei Í2E£énetáre /Élet és Művelődés, 1959. március. 11-1?., május. 1-4./ Az 1918-as polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság Bihar és Hajdú megyei történetéről önálló, szintetizáló igényű fejezet jelent meg a Hajd.ú-Biharmegye és De^ecen_m^kásmozgalmának_története /Debrecen, 1970/ cimü kötetben, A_forradal/1918 október - 1919 április/ cimmel, FEHÉR ANDRÁS tollából /85-141./.

A megye forradalmi történetével részletesen foglalkoznak Az_MSzMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága jubileumi tudományos ülésszaká-n /Debrecen, 1969/ elhangzott előadások. Ezek közül FARKAS DEZSŐé átfogóan elemzi A két forradalom hajdú-bihari történetének néhány kérdésé-t /JTÜSZ 36-49./. Mindkét megyéről fontos adatok találhatók RÉTI LÁSZLÓ könyvében: Igy_látta_az_ellenség1>_/Adalékok_a_Magyar_Tanácsköztársaság történetéhez a TAGYOB anyagéból /Bp; 1969/. Földrajzilag szintén mindkét megyét érinti, de tematikailag csak egy részletkérdést tárgyal FARKAS DEZSŐ - A földért_folytatott_harc néhány kérdése Hajdú-Biharban a két forradalom között /i918._november_-^1919._március/ /AUD 1959-196Q. 93-112./ -, CSÓKA JÁNOS - A_Tanácsk^társaság_agrár£olitikáján^_néhány_kérdáse_Haidú-Bihar_megyében /JTÜSZ 105-115./ KOMORÓCZY GYÖRGY - A_Tanácsköztársaság_önkományzati_szervei_Haj_dú- Bi.lia£_me_és_Debrecen_város_±erüilet_eri /JTÜSZ 79-91./ és BAJKÓ MÁTYÁS -_0ktatás- Í2;EÍÉ22Íi_2^§iá^2^_2_í2Bá22^22ͧ;:2222áS_ÍͧÍÉ:iíz?i^2I,i._2zabolcs-Szatinár_és_Borsod megyei történetéhez /JTÜSZ 131-144./.

1918-1919 Bihar megyéről FARKAS DEZSŐ irt kitűnő monográfiát:_A_két for£2ɧi2“-.5i^§2_52£Y2i_t2;£Íá22M^25._/1917-1919/ /Bp. 1965/. Ennek volt előtanulmánya_A_Magyar_TaQácsköztársaság Bihar megyei történe Léből /Alföld, 1961. 141-148./ cimü cikk, amely a megyei direktóriumok tevékenységét emeli ki. Jónéhány érdekes, jelentős adatot meríthetünk SZABÓ PÁL visszaemlékezéseiből: SzülőföldemA_Bihar-