Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

Bibliográfia

- 700 -ország /Bp. 1968/.

Ha.jdú megye 1918-1919-es helyzetéről, az elnyomott tömegek harcáról, a proletárhatalom helyi megteremtéséről összefoglalóan ir FEHER MDRÁS: Az_1919-es proletárdiktatúra Ha.jdú megyei történetéhez /PtK 1959. 240-272./ Ő a szerzője az Agrárkérdés és parasztmozgalmak Hajdú megyében a polgári demokratikus köztársaság időszakáb^_/1918-1919/ /A Debreceni KLTE Történelmi Intézetének Évkönyve I, Bp. 1962. 129-167./ cimü tanulmánynak is. ÓNOSI LÁSZLÓ dolgozata szintén ebben a témakörben mozog: A forradalom útján. Parasztmozgalmak az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság időszakában Hajdú megyében /Alföld, 1969. 3•sz. 101-109,/ . TÓTH FERENC az oktatásügyi kérdések történeti vizsgálatát tekintette feladatának: Népoktatási intézkedésekHajdú megyében_ és Debrecen városában 1918-1919-ben /Pedagógiai Szemle, 1969. 672-678./; A_Magyar_Tanácsköztársaság népoktatási intézkedései Hajdú megyében és Debrecenvárogban /JTÜSZ 152-163./.

A polgári demokratikus forradalom debreceni eseményeiről is sok szót ejt az ekkori igazságügyminiszter, a debreceni JUHASZ NAGY SÁNDOR: A_magyar_októberi forradalom története /Bp. 1945/. Mindkét forradalom viszonylatában elemzi az egyház reagálását KÓNYA ISTVÁN nagy feltűnést keltett, kiváló tanulmányában:

Az 1918-19-es_forradalmak_és_a_magyar_református_egyház /Alföld, 1969. 1»bz.

54-61. - apró módosításokkal: JTÜSZ 171-183./. A szerző Baltazár Dezső, a hires debreceni püspök szerepével behatóbban foglalkozik. E téma kutatásánál egyébként haszonnal forgatható BALTAZÁR DEZSŐ magamentegető könyve, A_próbáltatások_idejéből /Bp. 1920/, valamint CZEGLÉDY EMÁNUfíL erősen elfogult, de sok adatot közlő bibliográfiája: Dr^_Baltazár_Dezső_református_püspök_életra1j_za /Debrecen, 1931/. A KMP helyi szervezetének létrehozásáról fontos adatok vannak az évfordulós visszaemlékezésekben: TAAR FERENC: Arcok1_emlékek1_történelem /Alföld, 1969.3. sz. 68-73./; KELEN JOLÁN - HAJDÚ JÁNOS - LEHOTA ISTVÁN: Visszaemlékezések a KMP megalakulására /Társadalmi Szemle, 1968. 11.sz. 11-19. - Hajdú János nyilatkozata a 14-16. oldalon/. Az 1919. január végi - február eleji lapok cikkei nyomán irta MERÉNYI LÁSZLÓ Ad.^ _lia 1 ál ári ak or a'b el S ® ® £1 /Alföld,

1969. 3.sz. 131-132./ cimü közleményét.

A debreceni Tanácsköztársaság történetéről az első összegzés KÓNYA SÁNDOR irányelveket tartalmazó cikke: A_proletárdiktatúra Debrecenben /1919. március_21_-_április_23./ /Épitünk, 1951. 2.sz. 48-55./. Részkérdést tárgyal FARKAS DEZSŐ a Tiétek_ez_a_földgolyó !__A_debreceni_ifiuság_helyzete_és_szeryezkedése_a tanácsköztársaság idején /1919. III. 22-től_IV._23-ig/ /Debrecen, 1959/ cimü alkalmi kiadvány. Egy másik munka- JUHÁSZ LAJOS: A_Tanácshatalom egészségpolitikáDebrecenben /Ql>v°solc a Kommün alatt/ /Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei. I960. 18.sz. 83-90./ - szintén fontos részterületet ölel fel. Magasabb a művelődéstörténeti müvek száma: FEHÉR ANDRÁS: Adebreceni direktórium kulturpolitikáj_a_/Alföld, 1959. 2.sz. 103-109./; LÁZÁR MAGDA: Müvészeti_törekvések_a_Tanácsköztársaság_alatt_Debrecenben /Alföld, 1969. 3.sz. 124-127./; ué: Szinházi élet Debrecenben a Tanácsköztársaság idején /Szinház, 1969.3*sz. 33-34./. A Tanácsköztársaság Debrecen környéki honvédő harcáról, továbbá az osztrák internacionalisták, jelesen Leo Rothziegel szerepéről ir: LIPTAI ERVIN: Vöröskatonák Előre! A Magyar Vöröshadsereg harcai 1919 /Bp. 1969 - több helyen/; KŐVÁGÓ LÁSZLÓ: Internacionalistík a Tanácsköztársaságért /Bp. 1969. 98-105./;