Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

Bibliográfia

- 689 -ifjúmunkás mozgalomról - az életrajzi adatokon túl - sokat megtudhatunk a Tóthfalusi Sándor 1909-1945 /Debrecen, 1955/ cimü füzet visszaemlékezéseiből, továbbá BIELICZKY SÁNDOR A debreceni illegális kommunista sejtek szervezése és tevékenysége /TÉP 1971* 65-69./ cimü Írásából, amely szintén az egykori részvevők visszaemlékezéseire támaszkodik.

A tárgyalt időszak politikai történetének egyik érdekes, már-már a nevetségesség határát súroló epizódjáról NAGY SÁNDOR irt - Révész Imre elbeszélését követve-, Királyválasztás Debrecenben 1937.-ben. Adalékok Horthy dinasztia-alapítási tervéhez /Alföld, 1959. 3-4.sz. 184-191./ cimmel. A baloldali pártok tevékenységének megismeréséhez szolgáltat adatokat id. PÁLFY JÓZSEF - Móricz Zsigmond képviselőjelöltsége - harminc évvel ezelőtt /Alföld, 1966. 4.SZ. 61-64.; Móriczot 1935-ben a Kisgazdapárt kivánta jelölni/ -r és KERTÉSZ DÁNIEL: Juhász Nagy Sándor és Bajcsy-Zsilinszky Endre barátságáról /Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről. Bp. 1969. 64-73./.

Debrecen demokratikus erőinek tömöritésében is komoly szerepet játszott az egyébként irodalmi-müvéazeti téren jelentős Ady-Társaság. A társaság tevékenységének értékeléséhez nagy segítséget nyújt egyik vezetőjének, KARDOS PÁL- nak a fennállás 20. évfordulójára irt tanulmánya: A debreceni Ady-Társaság húszéves története /1927-1947/ /Debrecen, 1947/« Ennek tömör összefoglalása:

A Debreceni Ady Társaság két évtizede /1927-1947/ /DKK, 1947.39-40./. Fontos adatokat tár fel, s szempontjai, megállapításai miatt is rendkívül figyelemreméltó dolgozat egy másik részvevő, SIMON LÁSZLÓ cikke: Adalék a debreceni demokratikus szellemi mozgalmak, különösen a Debreceni Ady Társaság második világháború korabeli történetéhez /Irodalomtörténet, 1961. 296-304./.

A debreceni haladó szellemű Írók orgánuma, a haladó értelmiség és a parasztság törekvéseinek szócsöve volt a Tiszántúl cimü újság, amely 1941-1942-ben jelent meg. Rövid ismertetést irt róla JUHÁSZ IZABELLA: A "Tiszántúl” c. politikai napilap történetéhez /Alföld. 1968. 5.sz. 62-63./. Vitacikként született KARDOS PÁL Írása: A Válasz és az Ady Társaság /Alföld, 1964. 2.sz. 151-152./. BATA IMRE irodalomtörténeti tanulmányának - A Válasz Indulása /Alföld,. 1963.

11.sz. 59-67., 12.sz. 58-65./ - néhány tévedését korrigálja. A Válasz több szálon keresztül kötődött Debrecenhez, elsősorban a népi irók mozgalmával szoros kapcsolatban álló debreceni írók, értelmiségiek révén. A folyóiratról kitűnő elemző munkát irt K. NAGY MAGDA: A Válasz /Bp. 1963/. A népi irók mozgalmát történelmi szempontból is vizsgálja, bár elsősorban irodalmi jelentőségük meghatározására törekszik két irodalomtörténeti szintézisünk: A magyar irodalom története 6. 1919-től napjainkig /Bp. 1966. 290-311*/, A magyar irodalom története 1905-től napjainkig /Bp. 1967* 435-446./. A népi irók mozgalmának politikai vonatkozásait, kapcsolatát a Márciusi Fronttal, a Nemzeti Parasztpárt megalakulásának és működésének első időszakát dolgozza fel LENGYEL KLÁRA több tanulmányában is: A KMP és a népiesek /1929-1944/ /Politikai Főiskola évkönyve. Bp. 1969. 73-86*/; A Nemzeti Paraszt párt megalakulásának körülményeiről /1938 április - 1939 szeptember / /Politikai Főiskola évkönyve. Bp. 1970. 167-188./; Politikai irányzatok Magyarországon 1938-39-ben /19^38 március -1939. június/ Tájékoztató, 1971. 2.sz. 95-118./. Átfogóan ir a témáról KÁLLAI GYULA - aki az 1930-as évek második felében Debrecenben tevékenykedett -: A magyar függetlenségi mozgalom 1939-1945 /Bp. 1965* 5.kiad./ Az antifasiszta népfront