Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
Bibliográfia
- 690 -megteremtéséért vivott küzdelemről debreceni adalékokat is közöl PINTÉR ISTVÁN: Magyar kommunisták a Hitler-ellenes nemzeti egységért j^l^ jun^- ljHjU márc. /Bp. 1968. - főként: 197-200./. HAJDUVÁROSOK LEVÉLTÁRAI A hajdúság kapitalizmus kori történetével foglalkozó lörténelmi munkákban számos olyan adat, megállapitás található - s ez természetes is - amely az egyes hajdúvárosok jelzett időszakon belüli fejlődésének történeti vizsgálatánál nélkülözhetetlen. Ezért a hajdúkerület, illetve Hajdú vármegye történetével kapcsolatban felsorolt müvek nagyobbik részét e fejezetben is megemlithetnénk, ettől azonban az ismétlés felesleges volta miatt eltekintünk. Csupán a Hajdú= vármegye és Debrecen sz. kir. város adattára /Debrecen, 1937/ cimü kiadványra hivatkozunk, amelyben külön fejezet - Ahajdúvárosok ismertetése /57-155•/ - szól az egyes városok történetéről, jelenéről. HAJDÚBÖSZÖRMÉNY A város kapitalizmus kori történetének első, igen rövid szakaszáról is hoz adatokat PORCSALMY GYULA népszerűsítő áttekintése: Hajdúböszörmény rövid törtér^t^^a^Ha^dúkerület_me^gszUn.éséig /Debrecen, 1963/. A fejezetek elején némi kisérő szöveg foglalja össze az egyes időszakok legfontosabb történeti tudniva - lóit a DANKÓ IMRE összeállitásában megjelent Hajdúböszörmény képekben /Hajdúböszörmény, 1970/ cimü albumban. A jelzett korszakra vonatkozó ismereteket is tartalmaznak H. FEKETE PÉTER füzetei: Ha^dúbösz^mény__utcanevei /Hajdúböszörmény, 1929/; Hajdúböszörmény helyneveinek adattára /Bp. 1959/. A 19. század közepétől kezdve tekinti át témáját DANKÓ IMRE néprajzi tanulmánya - Hajdúböszörmény népi építkezése /DMÉ 1966-1967* 367-419./ - amely a történész számára is hasznos adalékokkal szolgál. Néprajzi jellegű SZABADI IMRE dolgozata is - Legeltetés és makkoltatás a hajdúböszörményi erdőkben /Műveltség és hagyomány. Bp. I960. 305-310./ -, de a város mezőgazdaságának, közelebbről állattenyésztésének fejlődését, annak egyik mozzanatát is megismerhetjük belőle. Művelődéstörténeti adatokat tárt fel H. FEKETE PÉTER A_lár^ok_iskoláz tat ás ^Hajdúböszörményben /Hajdúböszörmény, 1942/ cimü különnyomata. A város 1848-49-es szerepéről tájékoztat, a levéltári anyag felhasználásával /bár sem jegyzeteket, sem bibliográfiát nem ad/ H. FEKETE PÉTER: Hajdúböszörmény részvétele a szabadságharcban /Hajdúböszörmény, 1948/. Ugyanerről a kérdésről okmányszövegekét tett közzé KELEMEN GÁBOR: Hajdúböszörmény a szabgdságharcban. Közgyűlési határozatok 1848-1849-ből /Régi Okiratok és Levelek Tái^a, 1905. l.füz. 79-82., 2. fűz. 58-59./. Hajdúböszörményi adatokat is közöl KEREKES ZOLTÁN friss keletű hadtörténelmi munkája: Az 1848-49-es forradalom és 22§kadságharcjradi_zászlói /HK 1971. 611-638. - a helyi nemzetőrök zászlóiról/. Hajdúböszörmény abszolutizmus kori történetéhez nyújt gazdasági adalékodéit GALGÓCZI KÁROLY Ma^arország=i_a_Szerb_vajdaság_s_TemeQÍ_bánság_mezőgaz^222Si.2Í2Íi2Íi2§j§_/í>es‘fc» 1855/ cimü könyvének függeléke. A határhasználat és a birtokmegoszlás vonatkozásában becses forrás SILLYE GÁBOR hajdúkerületi főkapitány előterjesztése : A_Magyar_Királyi_He^t^tótanácshoz_hivatali_alázatos jelentése_§_Hajdúkerület _f őkapitányának^jiiely_mellet t_az_18631_eyii_stbL_..._ számok alatt kelt k. intézvényekkel több hajdúböszörményi lakosnak ... leküldött
