Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

Bibliográfia

- 688 -BALASSA IVÁN: A debreceni cívis földművelésének munkameneté és szókincse /Debrecen, 1940/, A vákáncsosok szörnyű körülményeire, nyomorára először BA - LOGH ISTVÁN Írása irányította rá a figyelmet: Adatok a debreceni erdőgazdálkodás történetéhez, A vákáncgogok /Debrecen, 1936/. Ehhez képest SÁRKÖZI ZOLTÁN cikke jellegtelen beszámoló: Vákáncsosok között /Építünk, 1952. l.sz. 63-65*/. Lényegében egy 1807-es és az 1925-ös statisztikai kimutatás összehasonlítása MÁRTON BÉLA Debrecen kézműipara /DSz 1927. 347-355./ cimü cikke. A két világháború között is virágzó mézeskalácsos kisiparról SZABADFALVI JÓZSEF részletes történelmi visszatekintéssel készült néprajzi tanulmánya tájékoztat: A debreceni mézeskalácsos mesterség /Debrecen, 1963/.

Az 1929-33-as gazdasági világválság debreceni hatását behatóan tárgyalja a fentebb emlitett munkásmozgalomtörténeti szintézis - Haj dú-Bihar me gye é s Debrecen munkásmozgalmának története /Debrecen, 1970/ - vonatkozó fejezetének

bevezető része. Az 1929-es és 1930-as évvel foglalkozik MIKULÁSI BÉLA Írása: Debrecen válságos esztendei /Építünk, 1953* 30-34*/. A város vezetőcégének bizonytalan intézkedéseiről a nyomor enyhítésére már egykorú kiadványok is beszámoltak. CSŰRÖS FERENC némi kritikai élt is adott cikkének: Debrecen harca_a munkanélküli8égge1_ /DKK 1934. 69-73./, LENGYEL ZOLTÁN viszont inkább adatokat közölt: A debreceni szociálpolitika útjai /Tiszántúli Figyelő, 1935. 5*sz. 6-7./; uő: A szegén.ykérdés megoldása és az egri norma Debrecenben /Debrecen, 1935/.

A népiesek által elindított, divatossá tett falükutatómozgalom részeként születtek 1936-37-hen BALOGH ISTVÁN leleplező erejű szociográfiai munkái, amelyek ma-is forrásul szolgálnak a történész számára: A debreceni tanya /Debrecen, 1937/; Cselédvlszon^ok a debreceni klsbirtokon /Válasz, 1936. 572—576./; Lakásviszonyok a debreceni tanyákon /Válasz, 1937. 240-245*/*

Az ellenforradalmi korszak művelődéstörténetéről közöl értékes adalékokat SZ. SZABÓ LÁSZLÓ levéltári kutatásokon alapuló két könyvtártörténeti tanulmánya : A Közművelődési Könyvtár története alakulásától a felszabadulásig 1917- 1944 /Bp. 1963/ és Adalékok a Debreceni Városi Könyvtár működésének múzeumi éveihez 1928-1944/ /DMÉ 1968. 613 -631./, valamint GAZSI JÓZSEF - A debreceni színészek kenyérharca az ellenforradalmi korszak kezdetén /Építünk, 1953.4•sz .

44-47./ _ és ABLONCZY LÁSZLÓ - A debreceni Csokonai Színház 1920-1944 között /Alföld, 1970. 4*az. 142-150./ - színháztörténeti Írása.

A két világháború közötti időszak debreceni munkásmozgalmának története a már kétszer is megnevezett összefoglalásból hitelesen megismerhető. Ennek egyik előtanulmánya volt VERESS GÉZA disszertációja: A debreceni munkásság harca az ellenforradalmi rendszer ellen /1920-1928/ /AUDH 1963* 173-210./. Több helyi adat találhat ó LIPTAI ERVINNÉ - A Magyarországi Szocialista Munkáspárt 1925-1928 /Bp. 1971/ -, MAROSÁN GYÖRGY - Tüzes kemence /visszaemlékezések; Bp. 1968/ — és HOLLÓS ERVIN - Rendőrség, csendőrség, VKF 2. /Bp. 1971/ - könyvében. A baloldali szociáldemokraták és a kommunisták által kiadott folyóirat történetét, jelentőségét dolgozta fel, elemezte M. PÁSZTOR JÓZSEF: Szocialista debreceni folyóirat 1933-1934-ben. A Ml Utunk /Alföld, 1968. l.sz. 47-57./* A szerző egy másik cikkében további adalékokat tett közzé: Elkobzott könyvek és folyóiratok Debrecenben 1934-hen. /Adalék az ellenforradalmi rendszer cenzúra-történetéhez /MKSzle 1965* 39-43*/. Az illegális kommunista párt helyi szervezkedéséről, az