Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

Bibliográfia

- 687 -évi balkáni háború alatt /DMÉ 1962-1964. 235-241./. Zömmel idézeteket hoz BARBARICS MIKLÓS: Debreceni újságok a Nagy Októberi Forradalomról /Adalékok Debrecen sajtótörténetéhez//Alföld, 196?. 11.sz. 150-160., 12.sz. 66-74./.

Az 1867 és 1918 közé eső évtizedek debreceni munkásmozgalmának történetéről két szintetizáló munka is rendelkezésünkre áll. Az elsőt VARGA ZOLTÁN szerkesztette , s A_debreceni_munkágmozgalom_történe te a munkásmozgalmi szervezkedés kezdetétől a Tanácsköztársaság leveréséig cimmel jelent meg, 1956-ban, Debrecenben. A jelzett témát áttekintően vizsgálja, ugyanakkor kitűnik rendkivüli adatgazdagságával. Messzemenően támaszkodott közléseire, megállapitásaira a másik szintézis, a Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története /Debrecen, 1970/ megfelelő fejezete /9-83./. A két nagy összefoglaló mü mellett meglepően kevéc a részletkérdésekkel foglalkozó tanulmányok, forráspublikációk száma. GERGELYNÉ ORMÓS MÁRIA húsz évvel ezelőtt irt - inkább csak jelzésszerűen - a hires kefegyári sztrájkról: Egy lap a debreceni munkásmozgaxom történe/Épitünk, 1952. 4.az. 68-69./. A nyomdászok mozgalmi tevékenységére is kitér SZÉKELY JÁNOS A debreceni városi nyomda a századforduló_éveiben /DMÉ 1960-1961. 59-72./ cimü dolgozatában. Számos dokumentumot - hírlapi tudósítások, jelentések stb. - közöl a debreceni élelmiszeripari munkások sztrájkjairól, helyzetéről, szervezkedéséről a Hősi múltúnk cimü dokumentumgyűjtemény négy kötete /Bp. 1966-1968; az első és második kötetben a sütőiparra, a harmadikban a húsiparra, a negyedikben pedig a cukrász-, dohányiparra és más iparágakra vonatkozó anyagot tették közzé/. Landler Jenő 1918. február 23-i előadásának szövegét publikálta, és az előadás előzményeit is ismertette KOMORÓCZY GYÖRGY: Landler Jenő Debrecenben /Alföld, 1959. 1.az.124-132./

Debrecen két világháború közötti történetének tanulmányozásakor feltétlenül kézbe kell vennünk a Debrecen_szi_kir._városi_A_város_multj_aA_^elene_és jövőbe rövid_áttekintésben /szerk. Csobán Endre, Csűrös Ferenc; Bp. 1931/, a Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. város adattára /Debrecen, 1937/ és a Debrecen_sz. kir. város és Hajdú vármegye /szerk. Csobán Endre; Bp. 1940/ cimü kiadványokat, amelyek számtalan forrásértékű adatot tartalmaznak a város akkori helyzetéről, állapotáról. Az utolsóként emlitett kötetben külön fejezet - CSOBÁN ENDRE: Két világháború között /81-83./ - szól a szóbanforgó időszakról. Mind az 1931-ben, mind az 1940-ben megjelent munkában önálló tanulmányok - többségük színvonalas Írás! - foglalkoznak a város mezőgazdaságával, iparával, erdőgazdaságával, közlekedésével, népességével, népoktatásügyével stb. Természetesen, ezeknek a tanulmányoknak a szemlélete általában nem fogadható el, adataik azonban ma is felhasználhatók. Fontos statisztikai adatokra bukkanunk ILLYEFALVI I. LAJOS Csonka hazánk városai a statisztika tükrében 1-2. /Bp. 1940/ cimü, egyébként tendenciózus összeállításában is.

Jórészt a megírást közvetlenül megelőző időben tapasztalt helyzetet tükrözik a korszak középén, végén megjelent néprajzi, nyelvészeti dolgozatok, amelyek történeti szempontból is értékes adalékokat tártak fel a népéletről, a mezőgazdasági termelés folyamatáról: ECSEDI ISTVÁN: Népié a vadfogás és vadászat breceni_h^árb^_é^a_Tiszáritulon /Debrecen, 1933/; uő: A_debreceni_js_tiszántúli ma^ar ember táplálkozása /Debrecen, 1935/; BALOGH ISTVÁN: Adatok_a_ debreceni polgár földművelésének müszókincséhez /DMÉ 1939-1940. 134-140./;