Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

- 62 -Erre a körülményre azért kell felhívni a figyelmet, mert a levéltár irattára őrizte meg a különböző levéltárosok levelezéseit, az általuk készített családtörténeti vagy forrásfeltáró segédleteket, és ha egy-egy levéltáros működésének ideje túllépte a fondzáró évhatárt, nyilvánvalóan a korábbi jelzeteket továbbra is fenntartotta. Az általa szerkesztett levéltári segédletek, tematikai összeállítások nem szakíthatok szét, hanem átnyúlnak a más iratok esetében zártabban megállapítható fondhatárokon. A levéltár irattárának kezelésénél legcélszerűbb volna valamely gyűjtemény jellegű fond kialakítása, amely függetlenül a társadalmi változásoktól vagy korszakzáró évhatároktól magának a levéltárnak teljes irattárát egységes elbírálás alá vonná és azonos kezelési rendszerben tartaná nyilván. De ez nem történt meg, legföljebb a jövőben válhat lehetővé valamilyen rendezési módosítás.

A levéltár feudális kori iratainak ismertetéséről a IV.A.10. fondtörzsszám alatt kifejtett gondolatok részben érvényesek a jelen fondra is, A levéltárba került iratok fontosságát mindenkor a levéltáros képzettsége, érdeklődése, lelkiismeretessége határozta meg. Ha a levéltáros széleskörű társadalmi elfoglaltságú személy volt, az iratok is ilyen természetüeknek mutatkoznak, Ha inkább szakmai - rendezési, selejtezési, nyilvántartási, segédletkészitési stb, - feladatokat látott el, akkor elsősorban birtokokról, a nemességről, a helytörténeti forrásokról gyűjtött levéltári jelzeteket.

Az 1848-1872 között keletkezett és a levéltár irattárában elhelyezett iratok különböző levelezéseket, nyilvántartásokat, hitelesített másolatokat, iratvételi kimutatásokat tartalmaznak. Jakab Sándor főlevéltáros aktivitása és munkássága alapján közismert társadalmi tekintélye széleskörű levelezést eredményezett, amely tartalmilag többrétű érdeklődésre, elsősorban szakmai tájékozottságra mutat,

A levéltár irattára nem annyira a helytörténészek számára, mint inkább magának a levéltárnak történetére nyújt forrásértékű támpontokat. A későbbi időkben a levéltárban helyezték el az alapszabályokat, a szervezési szabályrendeleteket. Ezek már valóban a helytörténeti kutatás értékes forrásainak tekinthetők, de a most tárgyalt két évtized alatt ilyen jellegű okmányok még nem kerültek a levéltár irattárába, hanem magának a levéltár intézményeinek kezelése alatt álltak a megyei bizottmányok, az alispánok, a főispánok fondjai között.

Az iratok le Írása /Nagy Gyuláné/

3 köteg, 0,30 fm

1 Levéltári ügyviteli iratok 1849-1871; levéltári segédletek 1850-1864; kézbesítő és postakönyvek 1861-1864

2 Levéltárból ki nem váltott hitelesített másolatok 1841-1870; levéltárba beküldött iratok jegyzéke 1861-1871 Jakab Sándor főlevéltáros levelezése 1844-1871

3