Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

Bibliográfia

- 683 -megállapitása vitatható, bár összességében jó áttekintést ad erről a korról is.

Az utolsó száz esztendő történetének aránylag kisebb teret szentelt MOCSÁR 3ÁB0R esszéje - Szellem_és_századoki_Betekinto_Debrecen_multjába /Debrecen,1962/ bár néhány eszmetörténeti problémát /pl. a debreceniség kérdését/ mélyebben elemez. Főként levéltári iratokat publikáltak A hat százéves Debrecen. Szemelvények a város történelméből /Debrecen, 1961/ cimü forráskiadványban, amelynek egyenetlen színvonalú bevezető tanulmányai összefüggő képet kivánnak adni a város gazdaság- és társadalomtörténetéről, nevelésügyének, közegészségügyének és közművelődésének fejlődéséről. Utcákhoz, épületekhez, szobrokhoz sth. kötve számos adatot közöl a város múltjáról PAPP ANTAL útikönyve: Debrecen /Bp. 1968/. Kifejezetten társadalomtörténeti kérdéseket fejteget - viszonylag kevés adattal- BALOGH ISTVÁN ma már vitatható, de megírásakor úttörő jellegű, számos megállapításával mindmáig érvényes tanulmánya: Civisek társadalma /Debreden, 1947/. Mintegy "folytatása" ennek BARANYAI BÉLA tudományos diákköri dolgozata - Gondolatok az uralkodó elit kérdéséről a debreceni virilizmus kapcsán /1870-1930/ /Studium I. Debrecen, 1970. 95-107./ - amely néhány levéltári adattal megtűzdelt elméleti jellegű irás. A város társadalomtörténetéhez nyújt adalékokat HERPAY GÁBOR: Neme8 családok Debrecenben /Debrecen, 1925/ cimü genealógiai összeállitása, DERCZE LAJOS A debreceni polgárság német elemének csökkenése az utóbbi 50 év_alatt /DSz 1932. 281-282./ cimü cikke, továbbá a szórványos gazdaságtörténeti és bő egyháztörténeti adatokat is közlő, alábbi munkák: VÉGHÁZI ISTVÁN: Adatok_a debreceni zsidóság történetéhez /Buenos Aires, 1967/; GONDA MOSHE ÉLIJÁHU:

A debreceni zsidók száz éve /Tel-Aviv, 1970/.

Többségükben az egész tárgyalt korszakot átfogják azok a történeti tanulmányok, amelyek a város múltjának egy-egy részterületével foglalkoznak.

ZOLTAI LAJOS például a városháza épületének történetét, az új városháza építésére vonatkozó terveket ismertette 1931-ben megjelent különlenyomatában: A debrecenl városháza nágyszázéves története 153l7j-931_. RONCSIK JENŐ a tűzvédelem fejlődéséről adott áttekintést: Debrecen várog_tűzrendészet ének vázlatos története /Bp. 1934/. HERPAY GÁBOR levéltári búvárkodásainak eredményeit tette közzé A debreceni református ispotály története 1529-1929 /Debrecen, 1929/ cimü könyvében. A város régi egészségügyének fontos bázisa volt az Arany Egyszarvúhoz címzett patika. Ennek történetét HALMI JÁNOS dolgozta fel: Gyógyszertár az "Arany Egyszarvúhoz" Debrecenben /Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1957. 175-197./. Tárgyidejét tekintve közelebb áll hozzánk VARGA MÁRIA témája:

A Debreceni Közkórház története /DSz 1942. 97-107•/• A nagyhirü debreceni nyomda kapitalizmus kori helyzetéről is részletes, hiteles képet rajzol BENDA KÁLMÁN és IRINYI KÁROLY kitűnő tanulmánya, A négyszázéves debreceni nyomda /1561-1961/ /Bp. 1961/, amely gazdag levéltári anyagot tár fel, s kitér a nyomdaipari munkások sorsának, mozgalmának ismertetésére is. Ez a marxista mü sem teszi haszontalanná CSŰRÖS FERENC ötven évvel korábban kiadott monográfiáját - A debreceni városi nyomda története /I56I-I9II/ /Debrecen, 1911/ -, mert az számos okmányt közöl teljes terjedelemben. Kapcsolódik a két könyvhöz KÁDÁR ZOLTÁN és MÓDY GYÖRGY cikke- A debreceni könyvnyomda művészete /Szabad Művészet, 1949. 399-406./-, amely szintén összegező igényű, bár a 19-20. századi kérdésekkel alig foglalkozik.

A város művelődéstörténetének - az utolsó 100 évben - egyik legjelen-