Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

Bibliográfia

- 684 -tősebb központja a Csokonai Szinház. Az alapitás előzményeiről, a színház.működésének első éveiről hasznosítható adatok találhatók a felszabadulás előtt megjelent füzetszerü kiadványokban: GÉRÉSI KÁLMÁN: A_debreceni színészet vázlatos története 1798-1898 /Debrecen, 1898/; SZILÁGYI BÉLA: A_debreceni szinészet_és_szinház_története_1769-188C /Homok,1938/j HEGYI TIBOR: A debreceni sziriészeit__és_szin^áz__űörűénehe__a__legrégib'b_±d6ktol a kiegyezésig /Balassagyarmat, 1939/. A centenárium alkalmából látott napvilágot SÁPI LAJOS levéltári kutatáson alapuló tanulmánya: AJDebreceni Csokonai Szinház_100_éyes_tőrténéte /DMÉ 1965. 161-197/. Amig ez elsősorban a társadalmi-politikai vonatkozásokat emeli ki, addig TAAR FERENC, PÁLFI LAJOS és BÉBER LÁSZLÓ - ugyancsak jubileumi - cikke főként a művészeti oldalt helyezi előtérbe: Százéves a Csokonai Szinház /Alföld. 1965. 10. sz. 53-79./ SÁPI LAJOS foglalkozott - szintén a levéltári iratokra támaszkodva - a város temetőinek történetével is: Régi jlebreceni_te/DMÉ 1962-1964. 151-187./. Főként 19-20. századi adatokat hoz SÁPI LAJOS településtörténeti vázlatként is funkcionáló Írása: A városren/Alföld, 1967. 3. ez. 54-64/. Az egyik külterületi lakóhely Kialakulásáról, első évtizedeiről KÖVÉR GYULA könyvecskéjében olvashatunk: A debreceni Homokkert története /Érmihályfalva, 1911/. A hosszú ideig Debrecenhez tartozó Hortobágy történetét röviden összefoglalta, számos problémára rávilágított BALOGH ISTVÁN: Hortobágy. Elet és táj alakulása /Élet és Tudomány, 1955. 202-206./, de a részletekbe a cikk szükreszabott terjedelme miatt nem bocsátkozhatott. Történeti áttekintést is ad, de elsősorban az akkori helyzetet mutatja be ECSEDI ISTVÁN népi%jzi munkája: A Hortobágy Puszta és élete /Debrecen, 1914/.

Az 1848-1849-es polgári forradalom és szabadságharc debreceni vonatkozásairól összefoglalóan ir SZABÓ ISTVÁN: Debrecen_18^8_1849-ben /Debrecen, 1928/

A város akkori életéről, a szabadságharcban játszott szerepéről, ideiglenes főváros voltáról gazdag anyagot tartalmaznak, számtalan jellemző adatot közölnek, sok-sok máig érvényes megállapítást tesznek A szabadságharc fővárosa Debrecen,

1849 január - május /szerk. Szabó István: Debrecen, 1948/ cimü kötet tanulmányai. Főként a társadalomtörténeti tényezőket kiemelő BALOGH ISTVÁN - A város és_népe /7-57./ - Írását kell megemlíteni* de MÓDY GYÖRGY - A_menekültek /59-100./-, SZABÓ ISTVÁN - A küzdelem szervezése /101-203./-, CSOBÁN ENDRE - A közvélemény problémái /205-260./-, BOROSSY ANDRÁS -_Az_országgyülés_ •

/329-384./-» VARGA ZOLTÁN - A trónfosztás /385-473./-, és KÓNYA JÓZSEF - Kossuth és Debrecen /475-504./ - dolgozata is haszonnal forgatható. Részadatokat hoz BALASSA IVÁN: Adatok Debrecen százévelőtti népéletéhez /DKK 1948. 82-85./; SZABÓ ISTVÁN: A debreceni nép fölkelése a szabadságharcban /DKK 1928. 89-97./; uő: Népi télét Debrecenben 1849. Jimius J30-án /DKK 1926. 87-95./; VARGA ZOLTÁN: Debrecen az orosz megszállás alatt /Sárospatak, 1930/; SŐREGI JÁNOS: írások a százéves szabadságharc emlékezetére /Debrecen, 1948/; KISS SÁNDOR: A debreceni Református Kollégium és diákjai az I848-49-es szabadságharcban /DMÉ 1960-1961. 53-57«/; NAGY SÁNDOR: A Kollégium belső képe 1848-49-ben és az önkényuralom kezdő éveiben /DKK 1948. 21-25./. SZABÓ ISTVÁN sajtótörténeti közleménye - A szabadságharc debreceni hírlapjai /DKK 1924. 55-58./ - átfogó jellegű ugyan, de inkább csak felsorolást ad. LENGYEL IMRE egy újságról ir csupán, erről viszont részletezően* elemzően: Az Alföldi Hírlap 1849-ben. Adatok egy vidéki