Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

Bibliográfia

- 682 -máaodik_felében /Bp. 1966/. A megye gazdaság- /főként ipar- ás kereskedelem -/ történetének tanulmányozásakor figyelembe kell venni HARSÁNYI LÁSZLÓ Adalékok a_ £ia.sld;‘.ú.y;ár^osok_zsid.óságá£iaic.történet/Bp. 1970/ cimü müvét is, amely fontos - bár nagyon szórványos - adatokat hoz a zsidók gazdasági szerepéről.

A megye dolgozó rétegeinek történeti vizsgálatához nyújtanak segítséget a Levelek_a_multból /szerk. Komoróczy György és Nagy László; Debrecen, 1954/ dokumentumai. SZILÁGYI MIKLÓS az 1920-as évek egyik legégetőbb társadalmi-gazdasági problémájának megoldási kísérletével, illetve annak helyi vonatkozásaival foglalkozik: ^Na^atádi^féle_földreform_végreha^tasa_Hajdú__megyében /AML 1967. 67-81./. Az 1929-33-as gazdasági válság Hajdú megyei hatásáról, pontosabban a megye parasztságának és agrárproletariatusának akkori helyzetéről, politikai szervezkedéséről TÓTH GÁBOR hosszú évek óta'folyó, alapos és elmélyült kutató: munkája nyomán egyre teljesebb kép bontakozik ki előttünk. Publikált tanulmányai - Adalékoka birtokos parasztság_helyzetének_alakulásához_Hajdú_megyQben_a_yilággazdasági_yálság_éyeiben /AML 1968. 91-108./; Az_agrárgroletariátus_helyzete 2aÍÍíjB®£Yáb£8_§_S§zdaságijrél^g_ éveiben /Alföld, 1968. 3.sz. 57-64./; A garasztság_golitik^_han^lat a_^^dú_megyében_az_1931-es_országgyulési_yálasztások tükrében /AML 1966. 73-84./; A Független Kisgazda Párt tevékenysége Hajdú megye - *}a8_a5_i929-33-as_gazdasági_yálsá£_éveiben /AML 1968. 57-66./; Az_MSZDP falusi szervező munkája é^ tevékenysége Hajdú megyében a gazdasági válság éveiben /Történelmi Szemle, 1966. 397-422./ - számos részkérdést tisztáztak, so'k-sok, a levéltári iratokban rejtőző adatot tártak fel.

DEBRECEN VÁROS LEVÉLTÁRA

Debrecen levéltárának iratanyagát, pontosabban ennek 1928-as állapotát ismertette CSOBÁN ENDRE, a levéltár akkori vezetője Debrecen szabad királyi város levéltára /Debrecen, 1929/ cimü füzetében. Ebben szó esett a kapitalizmus kori iratokról, a levéltár kapitalizmus kori történetéről is, igaz csak röviden. A tárgyalt időszak legjelentősebb debreceni levéltárosáról, Debrecen történetének rendkívül termékeny, nagy munkabírású, sokoldalú búváráról először SŐREGI JÁNOS irt könyvet: 7.oltai Lajos élete és működése /1861-1939/ /Debrecen, 1942/.

Marxista értékelést adtak tevékenységéről a halálának 30. évfordulóján, Az 1969. augusztus 29-én, a debreceni Déri Múzeumban tartott Zoltai Lajos-emlékünnepség előadásai_ /Debrecen, 1971/. Levéltári munkájáról főként KOMORÓCZY GYÖRGY beszélt: Zoltai Lajos, a "történész, levéltáros” /2ß-33./.

Tárgykörök szerinti csoportosításban tárta fel a városra vonatkozó irodalmat - könyveket, folyóirat-, sőt hirlapcikkeket is, továbbá a fontosabb gépiratos tanulmányokat - a Debreceni bibliográfia.^Alapvető irodalom a város ismeretéhez /Debrecen, 1961/. Nemcsak a történeti fejezetek, hanem más témacsoportok /pl. ipar, mezőgazdaság, művelődéstörténet/ cimleirásai is közölnek Debrecen kapitalizmus kori fejlődésével foglalkozó müveket. A terjedelmes, bár igy sem teljes bibliográfiában való tájékozódást név és tárgymutató könnyiti meg.

Debrecen történetéről az első és egyetlen marxista szellemű összefoglalás KOMORÓCZY GYÖRGY közel két évtizeddel ezelőtt megjelent, erősen vázlatos munkája: Debrecen története a felszabadulásig /A város gazdasági és társadalmi képe/ /Debrecen, 1955/. A polgári korszakkal foglalkozó fejezeteinek több