Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

Bibliográfia

_L

A Hajdú Kerület mint közigazgatási szervezet felépítésére, törvénykezési szokásaira nézve fontos forrás a SILLYE GÁBOR főkapitány által összeállított, a megjelenés idején hatályos törvényeken, rendeleteken, utasításokon alapiAó Szabályrendelet a hajdúvárosok mint helyhatóság részére igazgatási és törvé'nykezési tekintetben /Debrecen, 1863/. Már a kiegyezés utáni polgári jogszabályok - nevezetesen az 1870-ben hozott törvény - alapján született A_Hajdúkerületi jiiggtikar>_tpyábbá_a segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet hatásköre hivatali utasításgi /Debrecen, 1872/ cimü füzet.

A Hajdú Kerület helyén - más területek bevonásával - szervezett Hajdú vármegye'közigazgatásáról, igazságszolgáltatásáról, gazdaságáról, egészségügyi és művelődési viszonyairól, népességéről, stb. rendkívül fontos adatok találhatók a megye létrehozása után pár évvel kiadott Hajdúmé gye leírása /szerk. Varga Geyza; Debrecen, 1882/ cimü könyvben. Hasonló értékű forrás RÁSÓ GYULA két alispán! jelentése, amelyek nyomtatásban is napvilágot láttak: Jelent és _Haj^dúme gye 1883» évi állapotáról /Debrecen, 1886/; Jelentés Hajdúvármegye 1886, évi állapotár ól /Debrecen, 1887/. Tárgyi és szakrendi csoportosításban közli anyagát a Hajdúvármegye szabályrendeleteinek gyűjteménye /Debrecen, 1888/ cimü terjedelmes kötet. A Hajdú Kerület működésének utolsó éveire is visszatekint, de inkább Hajdú vármegye önkormányzati problémáit elemzi UJLAKY ZOLTÁjí döntően levéltári anyagra támaszkodó, hézagpótló tanulmánya: A_Hajdú kerület és Hajdú megye képvieeleti_re:rid;sze^re__18T2--l;918 /Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából.

Bp. 1971» 317-334./ Az állami feladatként kezelt, tehát a közigazgatás feladatkörébe tartozó közoktatás helyi fejlődésére is visszapillant, de elsősorban az adott helyzetet ismerteti a SZOBOSZLAY SÁNDCR által összeállított jubileumi kiadvány : Hajdú vármegye és Debrecen szabad királyi város népoktatásügye /Bp.1928/. Évfordulós alkalom szülte RONCSIK JENŐ müvét is:_Haj_dú_vár^gye_tüzrendészetének ötven éve /A Hajdú-vármegyei tűzoltó szövetség ötven éves története /Debrecen,

A megye politikai életében a századforduló idején jelentős szerepet játszott a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt, amelynek több községben komoly tábora volt. A párt 1900. április 18-án elfogadott programját MÉREI GYULA közli: A magyar polgári pártok programjai /1867-1918/ /Bp. 1971. 324-330./. A párt szervezőjének és vezérének pályájáról DOLMÁNYOS ISTVÁN - Mezőfi és a koalíció /Bp. 1960/ MERÉNYI TIBOR - Egy érdekes életpálya. Mezőfi Vilmos_/Élet és Tudomány, 1970. 579-582./ - és PARKAS DEZSŐ - Mezőfi_Vilmos és az "újjászervezettek”. /Mezőfi születésének 100. évfordulójára /Alföld, 1970.

6.sz. 49—56./ - irt, utóbbi erőteljesebben kiemelte a helyi mozzanatokat.

Hajdú megye 1848-1945 közötti gazdasági életének beható tudományos elemzése még hátra van. E bibliográfia bevezető részében és a Bihar megyével foglalkozó fejezetében felsorolt adattárak, tanulmányok mellett a témakörre vonatkozó adatokat, utalásokat, megállapításokat tartalmaz KISS ALBERT Mezőgazdaságunk í£ÍÍ2É᧮_i§95-19^52Íg /Bp. 1944/ cimü munkája, FÜR LAJOS Az állattenyésztés szerkezeti átalakulása a századfordulón /Magyar Mezőgazdasági Múzeum közleményei 1969-1970. Bp. 1970. 267-284. / cimü dolgozata, valamint SZABÓ ISTVÁN - Az alföldi csárdák pusztulása a szabadságharc után /DKK 1930.. 76-80./ és DOROGI MÁRTON - A juhbőr népi kikészítése és felhasználása a Hajdúságban és a Nagykunságban /Ethnographia, 1956. 301-319./ - cikke. Itt kell megemlíteni POGÁNY MÁRIA könyvét is: Tőkés vállalkozók és kubikus bérmunkások a Tisza-szabályozásnál a 19.ez.- 681 -