Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

XVI. fondcsoport. Tanácsköztársaság

- 650 -látták el az iktatmányt»amelyet a direktórium vezetői Írtak alá. Az is előfordult, hogy "Hajdú vármegye volt alispánja" feliratot viselő rendelkezést a direktórium egyik tagja szignálta, de a bélyegzőként már a direktórium körbélyegzője szerepelt. Ez a körülmény többször megtévesztő lehetett.

Ami a hivatalszervezetet illeti, a debreceni direktórium különböző ügyosztályok f elállítása révén igyekezett a munkát eredményesebbé tenni. A helyi jogalkotásnak lényegileg minden kérdése az ő kezében futott össze, emiatt tehát a direktóriumi iratanyag a Tanácsköztársaság debreceni tevékenységéről mindenben tájékoztatta. De az ügyosztályokon kivül bizottságokat is létrehozott, sokszor azokat is direktórium néven, többek között a közmüvelödésügyi, a pénzügyi, az orvosi, az orvosi bizottságot, a szocializáló, a lakás, a közellátás, a választási bizottságot.

Részletezve a fondókat, az alábbiak állapíthatók meg:

a Hajdú vármegyei Direktórium iratai nem önállóan maradtak fenn, hanem a vármegyei alispán iratai között találhatók. Az alispáni iktatóhivatal központi kezelési könyvei tartalmazzák a direktóriumi rendeletek lényegét és a hozzá intézett jelentéseket, s maguk az ügyiratok közvetlenül az alispán fondjában feküsznek.

A Debreceni Munkástanács iratai töredékesen maradtak fenn. A munkástanács szervezete kettős jellegű volt. Az egyik forma még a Tanácsköztársaság előtt alakult ki és első feljegyzései 1919 március 14-én keltek, március 21-ig tartottak, s ezek között inkább a hitoktatásra, az egyház és állam iskolaügyének elválasztására vonatkozó adatok találhatók. A munkástanács igazi szerepe akkor kezdődött, amikor március 22-én a katonatanáccsal egyesülve kezébe vette a hatalmat. A fennmaradt jegyzőkönyvek számot adnak a tárgyalásokról*, az első órákban megtett intézkedésekről, a proletárhatalom szervezeteinek kialakításáról, a tanácshoz intézett levelekről, az áprilisi választásokról, a tagok névsoráról. A munkástanács iratai között nyertek elhelyezést a direktórium iratai, amelyek az iparra, kereskedelemre, szakszervezeti mozgalomra, közellátásra, hitelintézétekre, birtokrendezésre, a közegészségügyi helyzetre, a közoktatásra, a közlekedésügyre stb. térnek ki* Külön kiemeljük az üzemeknek, intézményeknek a Tanácsköztársaság alatti tevékenységéről készített későbbi beszámolót, amelyek nem a forradalom szempontjából ugyan, de az adatokat mégis megvilágítják.

Kévéé irat maradt fönn a Vörös Őrség városi Parancsnokságának működéséről, amely a d^b:céceni Direktórium karhatalmi osztályának, az 1919 április 18.-i ellenforradalmi* felkelés után letartóztatott személyeknek, a .politikai megfigyelés alatt álló jobboldali gondolkodású egyéneknek kimutatásával a Tanácsköztársaság alatti államvédelmi problémák egy-egy készletét világítják meg.*

A Debreceni Forradalmi Törvényszék működéséről kevés irat maradt"fenn, de arra támpontokat nyújt, hogy megismerhessük a birók személyét, valamint az ítéletek tartalmát. Az kétségtelen, hogy a törvényszék erőteljesen küzdött a közellátási spekuláció ellen, de alapvetően elnéző volt a reakcióval szemben.

A Vörös Hadsereg tevékenységére vonatkozólag egyes iratdmrabok maradtak fenn, amelyek a toborzás adataira, a sorozó bizottságok ténykedéseire, e-. gyes kisebb hadműveleti jelentésekre vonatkoznak.