Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

XVI. fondcsoport. Tanácsköztársaság

- 651 -Nem a Tanácsköztársaság működése során keletkezett a Balthazár - féle Igazolóbizottság fondja, de olyan természetű jegyzőkönyveket, névjegyzékeket, plakátokat, röpiratokat, fényképeket tartalmaz, amelyek 1918 novembere óta a két forradalom csaknem minden irányú tevékenységét megvilágitják. Az igazolóbizottság előtt az igazolási eljárás alá vont személyek igyekeztek önmagukat "ártatlannak", forradalom ellenesnek feltüntetni, amit sokszor csak mások bevádolásával tehettek. A jegyzőkönyvek és mellékleteik nem egyszer jobban feltárnak bizonyos mozzanatokat az emberek politikai kétszínűségéről, opportunizmusáról, mint maguk az eredeti egykorú iratok. Az ellenforradalmi hatalom árnyékában kevés olyan személy tárja fel a Tanácsköztársaság alatti működésének indító rugóit, aki annak idején forradalmárnak tüntette föl magát.

Önállóiondként kezeli a levéltár a Közalkalmazottak Szövetsége Debreceni Egyesületének iratait; e szövetség elődje már 1918 novemberében megalakult. A jegyzőkönyvek 1919 február 22-től maradtak fenn, de találhatók bizalmi névsorok, belépési nyilatkozatok, számadási iratok, tagdíjbefizetések, s mindezek részben megvilágítják a közalkalmazottak politikai állásfoglalását. Magának az egyesületnek működését azonban a Tanácsköztársaság egyéb fondjainak irataival kell kiegészíteni.

A Hajdúszoboszlói Direktóriumnak és az azt megelőző polgári forradalomnak egyes iratai ugyancsak levéltári őrizetben vannak. A meglévő jegyzőkönyvek elvi és gyakorlati kérdésekre egyaránt adatokat szolgáltatnak, mert beszámolnak a direktórium által megtett intézkedésekről.

Hajdúböszörmény. Hajdúnánás. Hajdúhadház dirdstóriumi iratain kivül a korábban megalakult néptanácsok működését feltáró okmányok is találhatók. A néptanácsokról egyébként egyéb ügyiratok nem állnak rendelkezésre s ezért még töredékesen is nagy fontosságúak. A kutatásnál azonban fel kell figyelni arra, hogy a hajdúvárosok és a községek jó része egyáltalán nem választotta külön a Tanácsköztársaság működése idején keletkezett iratokat a polgári városigazgatás szervezeteinek iratától, hanem azonos segédkönyveket, nyilvántartásokat vezetett. Súlyos hiba volna, ha a kutatás erre a körülményre nem figyelne fel, mert a Tanácsköztársaság - mint már említettük - nem mindenütt alakította ki az önálló iratkezelési rendszert; az eseményekről készített feljegyzéseket nem egyszer az iktatókönyvbe vezette be, amelyekben emiatt az események részletes leírásai is megtalálhatók, pl. a hadműveletek állásáról, vagy a hajdúszoboszlói ellenforradalmárok kivégzéséről. Az ilyen segédkönyvek iránt a kutatók egyáltalán nem szoktak érdeklődni, éppen ezért szükséges e helyen külön is felhívni rájuk a figyelmet.

Ugyancsak a képviselőtestületi jegyzőkönyvek sorában találjuk meg Komódi Község Munkástanácsának jegyzőkönyveit ápr. 11-30-a közötti időből.

A levéltárban önállóan nyert nyilvántartást a Püspökladányi Birtokrendező Bizottság iratanyaga, amelynek jelentőségét az emeli ki, hogy már 1919 febr. 26-án megszerveződött a bizottság,majd márc. 22-én beolvadt a munkástanácsba.

Helytelen információt kapnának a kutatók akkor, ha nem hivnánk fel figyelmüket azokra az iratokra, amelyeket mem a XVI. fondcsoportba tartozó iratképző szervek anyagaként tartunk nyilván, hanem különböző más fondcsoportok-