Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
XVI. fondcsoport. Tanácsköztársaság
- 649 -Kevés irat .maradt hátra 1918 november és 1919 március közötti időből a Hajdú megyei nemzetőr parancsnokság működéséből. A parancsnokság a nemzeti tanács irányitása alatt állt, de rendszerint a főispán utasításait követően járt el, emiatt az intézkedései soréban nem egyszer a forradalom' leszerelésére irányuló cselekedetek is felfedezhetők pl. a tiszadobi eset. Mindkét iratanyagnak mikrofilmjei is rendelkezésre állnak a Levéltárban. A Tanácsköztársaság működése alatti időből a fentieken kivül a levéltárban több töredékes fond iratai maradtak fenn. Ezeknek ismerete annál fontosabb, mert nélkülük sem a helyi forradalmi intézkedések, sem az országos szervekkel való kapcsolatok nem dérithetők fel. Debrecenben a hatalmat az 1919 március 22-ére virradó éjjel vette át a munkásosztály. A belügyi népbiztos a korábbi kormánybiztos főispánt még aznap felmentette, ennek folytán a megszűnt főispáni hatalom minden joga a tanács kezébe ment át. Március 23-án a munkástanács a várost irányitó háromtagú direktóriumot választott, s ugyanezt tette Hajdú megye is. A debreceni Munkástanács a megyeivel szemben különleges szerepet játszott, amiatt, hogy a debreceni munkásosztály egységes, koncentrált erőt képviselt, ilyen módon a megyében':zajló forradalmi akciók bázisává válhatott. Ez volt az oka annak, hogy a két direktórium intézkedései több esetben azonosak voltak, és az ország más megyéitől eltérően a megye irányitó szerepe nem érvéíiyesült, inkább a debrecenié emelkedett ki. Ennek jele többek között az is, hogy a Hajdú megyei direktórium vezetői maguk is a debreceni Munkástanács tagjai voltak. A két direktórium már az elűő napokban gyakorolta a hatalmat. Egymással közös megbeszéléseket tartottak, amelyeken megállapították a hivatali szervezetek ügykörét és munkaprogramját. Az általuk kiadott irányelvek döntően befolyásolták a megyében működő városok és községek direktóriumainak intézkedéseit, a járási tanácsok intézőbizottságait, a forradalmi törvényszékek, a városi és megyei vörösőr parancsnokságok, a karhatalom, a munkásgárda, a szocializáló bizottság, a birtokrendező bizottságok, az ipari termelési tanácsok és az üzemi tanácsok tevékenységét. Mindezek a szervek a két direktórium, de elsősorban a debreceni közvetlen irányitása alatt álltakc Mindjárt kezdetben fontos feladatuknak tekintették a fegyveres erők megszervezését, különösen azért, mert Debrecen az őrbástya szerepét játszotta. Hozzávetőleg 2.000 főnyi munkásszázadot alakítottak ki, ezen kivül 52 tagú munkásgárdát szerveztek. Hamar létrejött a 4 tagú karhatalmi direktórium, amely március 31-én beolvadt a városparancsnokság karhatalmi osztályába. Az április 7-8-án lezajlott választások után az intézőbizottságok életrekeltetták az egyes forradalmi bizottságokat és tervszerűen kiépítették az ellenőrző politikai, megbízottak rendszerét. Mindezek a városi ügyosztályokon keresetül hajtották végre a munkástanács határozatait. Amikorra azonban a végrehajtás minden vonalon kezdett kiépülni, az imperialista román hadsereg már Csúcsa előtt áttörte a frontot, majd az április 22.-i vámospércsi csata eldöntötte a megye sorsát. A Hajdú megyei Direktórium -tevékenysége a kevés irat miatt nem rekonstruálható pontosan. A direktórium első ügyirata márc. 23-án kelt, de nem volt következetes az ügyiratkézelés, mert nem egypzer.&g ali3páni hivatal ^fejlécével
