Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
- 55 -döntés. Az állami hivatalszervezetek kialakulása, majd a minisztériumok irányitó tevékenysége sok esetben sürgős állásfoglalást követelt, a rendeleteket azonnal végre kellett hajtani stb. Emiatt nem volt lehetőség arra, hogy az alispán a bizottmány! tagok véleményét kikérje, ezért az alsóbb megyei hatóságokhoz, azok előzetes hozzájárulása nélkül adta ki rendelkezéseit, vagy tette meg jelentését a felsőbb államhatalmi szervekhez. Mindezek miatt az alispán! ügyiratok megszaporodtak, a bürokratikus ügykezelés mechanizmusa egyre erőteljesebbé vált. A hatvanas évek második felétől a megyénél kezelt ügyiratok legnagyobb részét az alispán! hivatal referensei intézték el. Az ügyek jellege változatos volt. Ha tárgyi alapon elemezzük az irategyütteseket, lényegében két nagy csoportra oszthatók. Az első csoportba a közigazgatási, a másikba, a törvényszéken tárgyalt pertestektől függetlenül az igazságszolgáltatási ügyek tartoznak. A közigazgatás ügyintézése során legnagyobb jelentőségük a vármegyei önkormányzattal összefüggő kérdéseket tárgyaló iratoknak volt. Ezek mellett megyeszervezéssel, az alispán személyes hatáskörében intézett ügyekkel foglalkozó akták találhatók; külön ügycsoportok foglalkoznak a megye központi, majd járási és községi személyzeti ügyeivel, valamint az egyes intézményeknél szerzett oklevelek kihirdetésével, s ezek között az orvosi, az ügyvédi, a bába stb, oklevelekkel. Vannak adománygyűjtési, fegyvertartási engedélyekre és vadászati Jogosítványokra vonatkozó irategyüttesek, A földművelési, ipari termelés és az áruforgalom iratai azért különösen hasznosak, mert ezekben a témakörökben az 1860/61, évekből nagyon kevés más levéltári forrás maradt fenn. A szántóföldek mennyiségi adatai, a legelőgazdálkodás, az állattenyésztés, az erdészet, a halászat, a vízgazdálkodás okmányai mind tájékoztatást nyújtanak a mezőgazdaság helyzetéről. Pontosak még a vasúti forgalomra, a hidak állapotára,a postai szolgáltatásra tartozó iratok is. Nem kisebb jelentőségűek az egészségügyi helyzetre, a gyógyszertárakra, a szegényellátásra, a hadigondozásra, a népszámlálásokra, különféle statisztikai adatszolgáltatásra vonatkozó iratok, amelyek együttesen mind alkalmasak arra, hogy a megye közigazgatási és bírósági szervezete megrajzolható legyen s ugy an akkor a témakör kutatói az egyes kérdések megvilágításához megfelelő támpontokat találjanak. Hasonló tartalmúak az 1865-ből származó - kismennyiségü - iraton kivül az 1867—tői kezdődő közigazgatási okmányok. Ezek még sokrétűbb ügyekre mutatnak, mert 1867-től fontossá vált az egyesületi rendészet, a tűzrendészet, a sajtórendészet, tehát a politikai és tömegmozgalmi kérdéseket tárgyaló iratok sora. Az akkor országosan megnutatkozó társadalmi aktivizálódásnak voltak helyi kezdeményezései és megnyilvánulásai s ha valaki az iratok alapján a helyi viszonyokkal kiván foglalkozni, eléggé gazdag forrásokra találhat. Ekkor már voltaképpen minden ügy megfordult az állami- és önkormányzati - igazgatás fórumain, mert az engedélyek mindegyike valamelyik hatósághoz kötődött. Az 1867-i kiegyezés után megalakult magyar minisztériumok irányitó, ellenőrző szakágazati funkciót töltöttek be, b a megyei bizottmányok útján az alispán kapta kézhez a rendé leteket. Éppen ezért 1867 után a főispán állása egyre inkább kizárólag politikai 1
