Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
- 54 -nem voltak. Bár a gyakorlatban az alispán volt az bnkormáxiyzat feje, ezt tételes jogszabály nem állapította meg. Az abszolutizmus felszámolása után, az I860 október 20-án kiadott Októberi diploma alapján meginduló önkormányzati újjászerveződés lehetőséget adott az alispáni állás visszaállítására és a méltóság betöltésére, A megye újjászervezése 1860-ban a főispán feladatává vált, aki az önkormányzati testületnek, az ú.n, megyei bizottmánynak megalakulásáig ellátta a megye fölötti törvényes hatósági funkciót. Bihar megyében a második megyei bizottmány I860 decemberében alakult meg. A tisztikar személyzetének összeállításánál abból a politikai alapelvből indultak ki, hogy az 1848-ban működött tisztségviselőknek kell visszakapniuk akkori hivatalukat. Ez történt az alispáni tisztség betöltésénél is. A tisztség funkciója a joggyakorlat alapján alakult tovább, mert semmiféle új jogszabályi intézkedés sem módosította az alispánnak a történeti változások során kialakult hatáskörét. Ezért a megyei bizottmány működésének megindulásától kezdve az alispán által vezetett hivatal ügyiratai a megyei magisztrátus munkakörét tükrözik. Az alispáni állás a második megyei bizottmány testületének feloszlatása után 1861 novemberében ismét megszűnt, majd 1865 novemberében újból feltűnt, amikor a megyei bizottmány a kiegyezés előkészítésének légkörében egyetlen napig ülésezett. Működését mindössze négy ügyirat tanúsítja. A harmadik megyei bizottmány megalakulása 1867 tavaszán újból előtérbe állította az alispáni tisztség felélesztését; megint működésbe lépett a megyei magisztrátus, és ezen belül az alispán irányitó jogköre minden vonatkozásban érvényesült. Ez a helyzet egészen 1871 december 27-ig tartott, amikor a megyei bizottmány felszámolásával a megyei önkormányzat legmagasabb fórumává a törvényhatósági bizottság vált és annak első tisztviselőjeként az alispán lett a közigazgatás tényleges felelős vezetője.^- 1872 előtt az alispán tisztsége az önkormányzati testület működésének függvényeként élt, bár maga a megyei apparátus egy-egy részlege ténylegesen a főispán irányitása alatt fejtett ki munkát. Az iratok tartalma Az 1849 előtt keletkezett alispáni- iratok lényegében a közgyűlési iratokkal azonosak; alig található olyan ügy, amelyet az alispán közvetlen referenciaként intézett vagy intéztetett volna el. A feudális korban a testületi döntés volt gyakorlatban. Az alispán egyszemélyi felelőssége annál kevésbé érvényesült, mert munkájáért a közgyűlésnek tartozott elszámolással. A polgári közigazgatás formáinak kibontakozásával párhuzamosan egyre nagyobb méretűvé vált az olyan ügyintézés, amely a testületi határozathozatalig sohasem jutott el, hanem közgyűlés kivárása nélkül magának az első tisztviselőnek kellett a szükséges intézkedést megtennie. Ennek a folyamatnak vált egyik döntő láncszemévé az alispán személye és rajta keresztül az alispáni hivatalnak ügyintézői jelentősége: minél több ügy, illetőleg ügyirat keletkezett, annál inkább szükségessé vált a testület megkérdezése nélküli
