Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IX. fondcsoport. Testületek

- 567 -lett, hogy ettől kezdve az erdőbirtokosság teljesen elszakadt a képviselőtestülettől, s mint önálló szerv egyszersmind jogi személy, más közbirtokosságokhoz hasonlóan folytatta működését.

Az erdőbirtokosság, élén a birtokossági közgyűléssel a választmánnyal és az elnökkel, szabályzat alapján működött. Az elnököt mint ügyintézőt az erdőgazda, jegyző, pénztárnok és az erdőőrök, valamint erdőszolgák segitették munkájában. Az erdőbirtokosság feletti szakfelügyeletet a nagykárolyi M. Kir. Erdőhivatal /kb. 1901/, majd a debreceni M. Kir. Erdőhivatal, illetőleg a hajdúböszörményi járási erdőgondnokság gyakorolta. így a munkájával kapcsolatos iratanyag is több helyen keresendő, mert feltehetően, ami az erdőgazdaság fondjából hiányzik, arra az emlitett erdőhivatalok anyagában kiegészítést lehet találni .

Költségvetéseit és zárszámadásait a Hajdú megyei Közigazgatási Bizottság Gazdasági Albizottsága hagyta jóvá. 1894-től folyamatosan erdőgazdasági üzemterv alapján kezelte a birtokosság a tulajdonában levő erdőket. Tervéit minden esetben az illetékes erdőhivatal hagyta jóvá.

A Hajdúböszörményi Boda és Belső Egyesült Erdőbirtokosság iratainak rendelkezésre álló fondja a Birtokosság szervezkedésére már 186l-ből őriz dokumentumokat, de adatokat tartalmaz a közgyűlés tevékenységére, a választmányi ülések hatáskörére és intézkedéseire, a birtokossági erdők területi kiterjedésére a birtokosok nevére, részarányalra, azok változására, nevezetesen az eladásra, át ruházásra, öröklésre vonatkozóan is. Az erdőgazdálkodás vonatkozásában a faültetés és gondozás, vágások vonatkozásában intézkedett, de adatokat találunk a birtokosság ingó és ingatlan vagyonára, a költségvetések és zárszámadások elkészített kimutatásai révén a pénzügyi gazdálkodásra, az alapszabályok segítségével a gazdaság vezetésének elveire és a belső élet szervezésére. Az erdőgazdálkodás fontosságát nem kell hangsúlyozni, különösen, ha hozzávesszük a vadgazdálkodással kapcsolatos intézkedéseket is, láthatjuk, hogy itt a gazdálkodás egyik igen fontos ágáról van szó.

Irattári rendszerét figyelembévévé megállapíthatjuk, hogy a két erdő birtokosai felett mint egyesült erdőbirtokosságban egységes közgyűlés, választmány állott, s ügyintézését is azonos személyek végezték. A közgyűlési és a választmányi ülések jegyzőkönyveit is ennek alapján egységesen kezelték. Hasonló módon jártak el a levelezések esetében, ahol az iratokat 1874-től évenként újra kezdődő növekvő iktatószámok alapján tartották nyilván és keze] lék.

Ezt megelőzően a jegyzőkönyveket és levelezést együtt kezelték, iktatták. Eredetileg kialakult rendszerét a levéltári rendezés nem változtatta meg. A birtokkönyveket, fakiosztási lajstromkönyveket, az u.n. "pontos könyveket" és a számadásokat, amelyek közé a költségvetés, zárszámadás, pénztárkönyv, főkönyv és napló tartoznak, a Belső és Bodai erdőre vonatkozóan külön fektették fel és hol külön, hol együtt kezelték. Az 1958-as rendezés során a fenti birtokokra és számadásaira vonatkozó könyvek irattipusónként, ezen belül pedig erdőnként külön kerültek nyilvántartásba.

Az iratanyag a hajdúböszörményi városi iratokkal együtt 1953-ban került a Levéltárba, ahol rendezése 1958-ban megtörtént, raktári jegyzéke elkészült. Az iratok jó állapotban fedőlemezek között vannak, tárolásuk könnyen hoz