Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IX. fondcsoport. Testületek

- 553 -Kábáról a legeltetési társulat működéséről 1920-tól vannak adataink, mig a Berettyóújfalui Közbirtokosság Legeltetési iratai az 1923-1949-ig terjedő időre vonatkozóan nyújtanak némi felvilágositást. Az anyag kis terjedelme nem teszi lehetővé, hogy a bihari táj egyik legjelentősebb állattenyésztő központjának működését, a legeltetés szervezetét a rendelkezésre álló anyag segítségével részleteiben megismerhessük, bár az bizonyos, hogy 1922-ben már megvolt, sőt 1923-ból a legelőfőkönyv is rendelkezésünkre áll*

A legeltetési társulatok közül kiemelkedik a Hortobágyi Intéző Bizottság, amelynek ugyan kevés irata található a Levéltárban, de jelentősége annál nagyobb. Története, mint azt már a bevezetőben is alkalmunk volt elmondani, nagy múltra tekint vissza. Bár nevét mindvégig nem változtatta meg, tulajdonképpen legeltetési társulat funkcióját töltötte be, s nem azonos a hortobágy idegenforgalmát szervező, kézbentartó és azonos névvel 1963-ban létrejött HIB-al. Eredetileg a 60/1888. Bkgy. által alkotott legeltetési szabályrendelet alapján működő Intéző Bizottság jogutódjaként fogható fel. Működésének szabályait is a városi közgyűlés határozatainak megfelelően épitette ki, a város századvégi rendeletéiben hivatalosan is Hortobágyi Intéző Bizottság néven szerepelt. A Hortobágyi Intéző Bizottság mint érdekképviseleti szerv felépítésénél fogva a Hortobágyon legeltető gazdák és a várost képviselő gazdaságok összetételéből adódik. Az ügyek intézéséért az elnök és jegyző volt felelős, az Intéző Bizottság kéthetenként rendszeresen ülést tartott. Tagjait az érdekképviseletben résztvevő személyek választották, mig a város képviseletét a városi Számvevőség látta el. A Hortobágyi Intézőbizottság a törvényhatósági Bizottságnak tanácsadói joggal felruházott szerve volt, ebből eredően a közgyűlés előtt időnként beszámolási kötelezettségének eleget kellett tennie. Taglétszáma az eredeti határozat szerint kilenc fő. Rendeltetése a jószágolvasás és felügyelet a Bizottság vagyonára, célja a hortobágyi állattenyésztés felvirágoztatása. Mivel korábban a hortobágyi pásztor az d.hullott jószágnak csupán a bőrével számolt a gazdáknak, előfordult, hogy nyaranta sok elhullott tetem fertőzte a környéket. A Hortobágyi Intézőbizottság a pusztai állatorvos támogatásával elérte, hogy dögtemető felállításával elejét vegyék a pusztitó nyavalyáknak. Szigorúan megszabták azt is, hogy milyen jószágot hajthatnak a hortobágyi legelőre, kitiltották a rühes lovakat. De a rendszeres állatorvosi vizsgálat és a beteg jószágok kezelése a felállított hortobágyi állatkóródában mind a Hortobágyi Intéző Bizottság intézkedései folytán vált lehetővé.

A Hortobágyi Intéző Bizottság összetételében a 90-es években változás történt, amely szerint módosult az érdekképviselet tagságának összetétele: a Törvényhatósági Bizottság által 3 évre kiküldöett 2 tag mellett a gazdaközönség által választott 9-12 felügyelőgazda tartozott közéjük. Hivatalból tagja volt_ a tanács gazdasági és erdészeti, valamint közigazgatási, rendészeti ügyosztályának vezetője, a főügyész, a főszámvevő, főállatorvos és a mátai biztos mint nyilvántartó.

Iratai hiányosan maradtak meg. Kizárólagosan csak jegyzőkönyvek állnak rendelkezésre 1940 január 7 és 1944 május 25, továbbá 1948 február 8 és 1948 december 23 közötti időből. 1948-ban még kiegészítették a tagságot az állam gazdasági felügyeletének küldötteivel. A rendelkezésre álló iratok a Hortobágyi Intéző Bizottság működését, elvi határozatait világítják meg, jó és megbiz-