Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IX. fondcsoport. Testületek

- 554 -ható adatokat tartalmaznak a pásztorfogadásokra, de megtaláljuk a legeltetés rendjére vonatkozó intézkedéseket és más ügyeket, amelyek kizárólagosan a hortobágyi legeltetéssel vannak szoros összefüggésben*

A jegyzőkönyvek időrendben vannak összegyűjtve, s fondját önállónak kell tekintenünk annak ellenére, hogy a közgyűlésnek tanácsadó szervéről van sző. Az ügyeket ugyanis saját hatáskörben intézte mint bizottság, döntései kötelező érvényűek voltak. X döntések meghozatalánál a városi tanács határozataiból indult ki, éppen ezért általában tükrözi a tanács legelőtartásra, és - használatra vonatkozó előírásait, a közgyűlés álláspontját, továbbá magának a Hortobágyi Intéző Bizottságnak idevonatkozó és saját hatáskörében alkotott rendelkezéseit. Ezek mellett és miatt e fondot nem lehetett más iratképző szervhez beosztani, jóllehet munkájára vonatkozóan más helyeken bőven találunk anyagot.

Azt eddig még nem lehetett megállapítani, hogy a hiányzó jegyzőkönyvek hova lettek.

Megállapítható, hogy a Hortobágyi Intéző Bizottság, mint a legeltetési ügyeket szervezetten intéző legrégibb testület a maga jól körülhatárolt munkájával hatással volt mind a felsorolt, mind az itt nem érintett legeltetési társulatok munkájára, azok számára irányt mutatott.

A legeltetési társulatok anyagit a tanácsok megalakulása után az 50-es években gyűjtötte be a levéltár, vagy a pénzügri, vagy a mezőgazdasági osztályoktól a szerint, hogy melyik hatáskörébe tartozott a jogutódként működő legeltetési bizottság. A levéltár a rendezést 1961 után hajtotta végre, s választotta el a különböző egyéb fondóktól, s önálló leltári egységként elkülönítette. Kutatása feltétlenül, a kötetek és csomók egyenkénti átnézésével történik, de a kutatóknak körültekintő vizsgálatuk során a megfelelő évek tanácsi anyagát is át kell vizsgálniuk, hogy a meglehetősen hiányos anyagban található adatokat egyéb forrásból szerzett adatokkal pótolni lehessen. Lehetséges, hogy több irat került át a jogutód legeltetési bizottságokhoz.

Jegyzet e ü

1. / Dr. E.csedi István: A Hortobágyi Intézőbizottság története. Debrecen. 1931.

Balogh István: Pusztai legeltetési rend Debrecenben a XVIII-XIX. században. Ethnographia LXIX. 1958. 537-566.1, U.ő.: A debreceni belső legelő felosztása. Debreceni Képes Kalendárium XXXVII, 1937» 100-104. 1. Uő: A jószág teleltetése Debrecen környékén. Kny. Debrecen 1938. Uő,: A hortobágyi pásztorkodás történeti múltja. Népr. Ért.XXXV, 1943. 97-112, 1. Szabadfalvi József: Az extenziv állattartás Magyarországon. Műveltség és Hagyomány XII. Debrecen. 1970.

2. / HBmL. IV.B. 905/b. 98. 701-1807. Hajdú m. Alisp. ir. Szabályrendelet a szarvasmarha és sertéstenyésztésről. Vö.: IV.A. 6/f. 35» 942. LXVI. Erdei legeltetés. IV.A. 6/f. 41. 1091 LXXVII, Sertésmakkoltatás. IV.A.11, 16.

XXVI. 431. Sertésmakkoltatás, erdei legeltetés.

^./ Legeltetési Társulatok alakitása az osztatlan közös legelőkről szóló 1913, évi X. törvénycikk alapján. Budapest 1914. 7-8.1,

4. / A szerbtövis irtására vonatkozó felhívás évről-évre megismétlődött. Lásd

pl.: IV.B.256. 8. 468-1870.

5. / Legeltetési Társulatok alakitása ... 7-8.1.