Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IX. fondcsoport. Testületek

- 552 -közötti évekből, amely 1890-ben alakult a pródi birtokrészen elterülő 2*074 kh.-nyi legelőterületen és valószinüleg az 1882-ben létrejött hajdúböszörményi közbirtokosságból vált ki. Jellege hasonló volt a caordalegelő birtokosságéhoz annyi különbséggel, hogy szinte kizárólag csak saját tagjai részére biztosított legelőjogot. 1914-től gyakorlatilag legeltetési társulat formájában folytatta működését, de a többi hajdúböszörményi társuláshoz hasonlóan csak 1930-tól alakult hivatalosan is legeltetési társulattá. Iratanyaga a birtokosság, illetőleg a társulat szervezésére, irányítására, a legelőterületre, az évenkénti kiosztásra és a vagyonkezelésre vonatkozóan tartalmaz adatokat. Az iratokról kiderül, hogy ezen a legelőn éves legeltetés formájában szarvasmarha, ló és sertés legelhetett.

Hajdúdorog Legeltetési Társulata 1928 január 18-án alakult meg az 1913 X. te. alapján az osztatlan közös legelő szabályozott formák közötti használatára. A legelőt a tagok birtokarányuknak megfelelően vehették igénybe, a társulatba nem tartozók, azaz nem tagok bérfizetés ellenében kaphattak legelőjogot. Anyagából a birtokosok nevének betűrendjében találunk feljegyzéseket, de adatok vannak a legelőbirtok nagyságára, a legeltetési bérekre és a jószágállományra vonatkozóan is.

Levéltárunk legeltetési társulatokra vonatkozó anyagban is legnagyobb a Hajdúnánási Legelőbirtokosság iratainak fondja. A birtokosság a hajdúnánási közlegelő birtokosság közös nagy és a tedeji legelőnek nevezett területekből Hajdúnánás városában végrehajtott tagosítás és arányosítás után alakult meg, valószinüleg 1887-ben. Ezt a feltevést erősiti meg az is, hogy 1885-ig a város polgárai a közös tulajdonban lévő legelőket a város közönségének /communitas/ irányítása és szervezése alatt birtokolták. Az 1885. évi tagosítás alkalmával a legelők minőség szerint osztályozott holdak szerint tagolva egyesek részére állapították meg a területeket. Ezzel az intézkedéssel lényegében megszűnt a legelők közös birtoklása és kialakult a legelők magántulajdonon alapuló formája, amely az önkéntes társuláson nyugvó legelőbirtokosság életrekeltésére adott lehetőséget. Erre vonatkozóan egyébként bőségesen nyújtanak adatot a Hajdúnánás városi közigazgatási iratok, amelyeket különben a többi városok és községek esetében is érdemes átnézni. Az emlitett tagosítás és arányosítás után a legelőtulajdonosok a várostól, mint jogi személytől, független, önálló társulatot hozhattak létre 9.689 kh. területen 1600 taggal* A birtokosság ló, szarvasmarha, sertés, juh és aprójószág legeltetéssel foglalkozott, illetőleg ezek számára biztosított lehetőséget. Tevékenységét 1894-től kezdve szervezeti szabályzat és legelőrendtartás alapján folytatta. E szabályzatot többször módosította, mig 1914 után az P.M, rendeletére legeltetési társulattá alakult át. Szervezeti felépítése lényegében azonos a már ismertetettel.

Hajdúszoboszló esetében is két legeltetési társulat működését van alkalmunk megismerni: a Hajdúszoboszlói Belső Közbirtokosság! Legeltetési Társulat és a Hajdúszoboszlói Pusztaangyalházi Közbirtokosság Legeltetési Társulat működését. Bár anyaga szegény, mégis némi adalékot szolgáltat - természetesen csak a jegyzőkönyvekben való búvárkodás mellett - e nagymultú jószágtartó hajdúváros állattenyésztésének szervezésére, s az állattartó gazdák ügyeinek társulatban történi intézésére.