Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IX. fondcsoport. Testületek

- 548 -kitért a vagyonkezelés minden formájára. Az alapszabályok tervezete mellett megtaláljuk a legelőrendtartás szervezetére vonatkozó útmutatást, de megismerhetjük az alakuló és a további közgyűlések lefolyásának menetét, a jegyzőkönyv elkészítésének módját, valamint utalást tartalmaz az alakuló közgyűlés utáni eljárásra vonatkozóan.

Az alapszabály jóváhagyásával a társulatok jogi személlyé váltak, ügyeiket minden vonatkozásban önállóan intézhették. A közös legelőterület továbbra is a tulajdonosoké maradt, de kezelése, igazgatása a társulat feladata lett. Tagjai azok voltak, akik a társulat kezelésébe tartozó földtulajdonnal rendelkeztek. Minden tag jogosult volt a legelő használatára és a jövedelem megfelelő hányadában való részesedésre, de a közös kiadások fedezetére legeltetési, vagy másképpen használati dijat köteles volt fizetni. A legelő használatát legelőrendtartás szabályozta. Az anyagi és pénzgazdálkodási feladatok végrehajtásáról nyilvántartásokat vezettek. A legelőjog csak akkor volt átruházható, ha arra a társulat tagjai igényt nem tartottak.

Az osztatlan közös legelőkről szóló 1913: X. t.c. értelmében alakult legeltetési társulatok minta alapszabálya a társulat jogviszonyait és működését határozza meg és körvonalazza a feladatokat.'1'^ A hajdúszoboszlói alapszabály pl. leirja és magában foglalja a társulat kötelékébe tartozó ingatlanokat, a társulat egyéb vagyonát, felsorolja a társulat képviselőszerveit és egyéb közegeit. E szerint a társulat ólén áll az elnök, a legelőterület nagyságához mérten 1-3 alelnök, 10-24 tagból álló választmány, 1-3 gazda, 1 fő pénztáros, és a társulati ügyek vezetésére a jegyző. A pénztáros és jegyző tiszteletdijat kapnak, ugyanez vonatkozik a pásztorokra és mezőbiztosra, a társulat egyéb funkciója tiszteletbeli tevékenységen alapul, a tagság megbízásából választás útján töltendő be.

Az elnök hatáskörét összesen 30 pontban részletezték. Az elnököt távollétében az alelnök helyettesíti. A választmány a társulat elnökéből, az alelnökökből, a társulati gazdából, pénztárosból a társulati jegyzőből és a közgyűlés által választott tagokból áll, A társulati gazda a társulathoz tartozó összes gazdasági teendőket köteles elvégezni.

A pénztáros hatásköre kiterjed a társulat pénzügyeinek kezelésére. A jegyző a társulat minden Írásbeli tennivalóját, ha csak kifejezetten más szerv hatáskörébe nem tartozik, végzi, A közgyűlés hatáskörébe tartozik az alapszabályok módosítása, új alapszabályok megállapítása, az elnök és a választmány tag- ' jainak megválasztása, felmentése, elmozdítása, a hivatalos közegek tiszteletdijának megállapítása, de a jogi képviseletben történő állásfoglalás is, végső soron a birtokviszonyokra vonatkozó minden döntés. Minden esztendőben legalább egy közgyűlést kell tartani, amelynek időpontjáról a tagokat nyilvánosan vagy meghívóval, vagy dobszó útján kell értesíteni. A közgyűlés idejéről és helyéről, valamint témaköréről szóló hirdetményt nyilvánosan kell kifüggeszteni, jól hozzáférhetően közszemlére kitenni. A közgyűlésen felvett jegyzőkönyvben foglaltakat a felügyeleti hatósággal időben ismertetni kell.

Több pont foglalkozik a felszólalási joggal, a határozatokkal, a választásokkal, azok lefolyásával* a társulat alkalmazottaival, közöttük a pásztorokkal és a mezőbiztossal.