Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IX. fondcsoport. Testületek
- 547 -goknál: évről-évre újabb és újabb gondot jelentett a módosító rendelkezések meghozatala« A legeltetési- társulatok létrejötte már időszerű volt . Megalakítását az 1913» évi X. t.c. rendelte el, melynek végrehajtási utasítását az 1914 május 1-én kiadott 7*000/1914. F.M. sz. rendelet tartalmazta."^ A törvény értelmében a közös legelők tulajdonosai - bármilyen formában is tevékenykedtek - kötelesek voltak társulattá alakulni. Az új törvény vonatkozott a volt úrbéresek közös legelőire, a közbirtokosságok közös legelőire, a tagosítás alkalmával osztatlan közös tulajdonul kihasított legelőkre, az állami segéllyel szerzett legelőkre, az olyan legelőkre, amelyek a felsorolt legelők részesei, vagy amelyeket azok kiegészítésére szereztek. Vonatkozott továbbá a telepítés folytán kialakított, a földeldarabolás, parcellázás folytán biztosított legelőkre, ugyanakkor érvényes volt a majorsági zsellérségek megváltása alkalmával kihasított legelőkre és mindazokra, amelyek sem egyik, sem másik csoportba nem tartoznak a felsoroltak közül. Az osztatlan közös legelőkről szóló 1913* évi X. törvénycikk az 1914* évi 7*000 F.M. számú földművelésügyi miniszteri rendelet értelmében 1914 május 1-én lépett életbe. E rendelet érvényét erősítette a m. kir. igazságügyminiszternek 8.800/1914 I*M. sz. rendele te, amely a telekkönyvi hatóságok ügykörét szabályozza, de kiterjedt a telekkönyvi bejegyzésekre és a bejegyzések törlésére is. Az új törvény szerint minden birtokosságnak szervezkednie kell, a korábban fennállott birtokossági szervezeteknél tökéletesebb módon. Az új törvény az eddigi bajok megszüntetésével a közös legelők jobb hasznosítására és a legelőben részes birtokosság állattenyésztési és gazdálkodási érdekeinek előmozdítására hivatott."A Legeltetési Társulat célja a legelő közösségéből folyó ügyek ellátása, a tagok közös állattenyésztési és gazdálkodási érdekeinek előmozdítása volt. A társulatok alakuló közgyűlés keretében alakultak meg, amely elfogadta az alapszabályt, amit az F.M-nek kellett jóváhagynia". Az új törvény nagyobb hatáskört biztosított a társulatoknak, mint amivel eddig a legeltetési birtokosságok rendelkeztek. A Társulat megalakítása után továbbra is ki-ki legelőilletősége arányában használhatja a közös legelőt ás vehet részt, illetőleg szavazhat a társulat közgyűlésén. A Legeltetési Társulat fölötti felügyeletet elsőfokon a Közigazgatási Bizottság, másodfokon a Földművelésügyi Minisztérium látta el. A közgyűlés határozatát a felügyeleti hatóságok felülvizsgálták, illetoleg jóváhagyták. A Közigazgatasi Bizottságon belül a legeltetési társulatok ügye mindenütt a gazdasági a3.bizottságra tartozott, amelynek véleményezése nagyban befolyásolta a Közigazgatási Bizottság határozatait. Megjegyzendő, hogy bár a törvény 1913-ban napvilágot látott, és a végrehajtási utasitása kimondta, hogs’- legeltetési társulatokat kell kialakítani az eddigi elavult szervezeti formák helyett, mégis a társulatok alakulásának időpontja eltérő volt. Az 1913. évi X. t.c. megszabta a társulat megalakítására vonatkozó tennivalókat, s irányelveket adott az alakuló közgyűlés előkészítésére vonatkozóan. Utalt az alapszabályok tervezetére, az ingóságok, az apaállat gondozásához szükséges eszközök biztosítására, az apaállatok tartására, de
