Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IX. fondcsoport. Testületek
- 541 -tatás fórumain megtámadhatók. Az igazságügyminisztórium véleménye szerint a választmánynak a közgyűlésben megállapított funkciója ellenkezik az 1871. évi 32. t.c. előírásaival, mert csakis a bíróság mondhat ki birtokjogi vitákban jogérvényes döntéseket. Mindaddig azonban, amig a bíróságok államosítása nem történt meg, a választmány a maga elhatározását és akaratát érvényesítette, csupán az 1871. után hozott döntései váltak hatálytalanná. Az igazságügyminisztérium valóban helyesen járt el, amikor a választmány joggyakorlatát törvénytelennek minősítette, különösen amiatt, inert annak tagjai között kizárólag a birtokos hajdúvárosi lakosság képviselői vettek részt s már eleve azon az állásponton voltak, hogy a történeti fejlődés folyamán kialakultbirtokviszonyok fenntartása továbbra is indokolt. Ezzel a szemlélettel viszont korántsem orvosolhatták azokat a jelenségeket, amelyek miatt az osztályharcok folyamán a nincstelen lakosok küzdöttek a legelőért, vagy egyáltalán a földért. Hajdúböszörmény város a miniszteri döntést megfellebbezte, de akaratát nem tudta érvényesíteni. Erre való tekintettel az 1876-ban megalakult Hajdú megye alispánja 1879 október 2-án a választmányt 2936/1879. számú rendelkezésével felosztottnak nyilvánította, de ugyanakkor jogosnak ismerte el azokat a meghozott döntéseket, amelyek magánjogi természetű egyezség alapján születtek meg. A választmány levéltári forrásai nagyon értékesek még viszonylag kis terjedelmük ellenére is. A megnaradt mutatók és iktatókönyvek és a telekbirtokosok névjegyzéke alkalmasak arra, hogy működésének és határozatainak tartalmát felderíthessük. Az iratok hasznosítása annál kívánatosabb, mert a választmány nem volt a hajdúkerületnek, vagy magának Hajdúböszörménynek alárendelve, emiatt a döntései azoknak jegyzőkönyveiben nem találhatók meg. A választmány megszűnésekor Hajdúböszörmény város vette át a keletkezett ügyiratokat, de azok pontos megőrzéséről nem gondoskodott; ilyen körülmények között tűnhettek el a jegyzőkönyvek alapjáúl szolgáló ügyiratok s mindössze azok a segédletek maradtak meg, amelyeket a Hajdú-Bihar m. Levéltár 1952-ben a városi tanácstól birtokbavett. Az iratok leírása /Mervó Zoltánná/ IX.340. A HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI BÍR TOKÁR ÁNYOSITÁSI VÁLASZTMÁNY IRATAI 5 kötet, 0,30 fm 1-5 Jegyzőkönyvi sormutató 1868-1879; iktatókönyv 1868-1873; telekbirtokosok betűsoros névjegyzéke kb. 1868 IX.341. A Hajdúböszörményi Közbirtokosság iratai /Komoróczy György/ 1882-1897 Hajdúböszörmény kiváltságolt hajdúváros örökös határához /terrénum privilegiale/ tartozó belső és külső területek tulajdonosai 1882 decemberében közbirtokossággá alakultak. A közbirtokosság feladatköre több ágazatra terjedt s azok között az alábbiakat emeljük ki: a./ A város örökös határához tartozó, mindaddig a képviselőtestület kezelésében volt osztatlan állapotban lévő fekvősógek, jogok és j /edeÍrnek kezelése.
