Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IX. fondcsoport. Testületek

- 540 -földipénztári számadási lajstrom 1846-1872; földörökitési napló

1857-1863; földörökitési bevételi főnapló 1857-1872; földadópénztári főnapló 1851; földipénztári íőkönyv 1905-1914; Piac utcai földadókönyv 1851/52;

99 A tanyacontractusok átvételéről való elismerése a tanyabirtokosoknak

1860-1362; a város körüli majorok 1850. év tavaszán eladatni kezdett részének földkönyve

100 Tanácsi és közgyűlési jegyzőkönyv /a földipénztár tevékenységéről/ 1818-1841

101-103 A Ghillányi-féle vendéglő számadásai 1835-1846; ponyváspénztár számadásai 1836-1853

IX.340. A Hajdúböszörményi Birtokarányositási Ünnepélyes Választmány iratai /Komoróczy György/

1868-1879

A hajdúkerület közgyűlése 1868 január 31-én Hajdúböszörmény város ké - résére ünnepélyes választmányt küldött ki abból a célból, hogy a legeltetés és más közös haszonvételeknek az egyes lakosokat érintő részarányát megállapítsa, illetve a választott tisztségviselők munkálatait irányítsa. Erre a választmányra föltétlenül szükség volt, mert a hajdúvárosokban a legeltetés, a fahasználat a birtokok aránytalanságainak megszüntetése már közel egy évszázad óta a legsúlyosabb követelményként merült föl. A közös legelőhasználat, a magántulajdonba került telkek és a közös területek használatának jogköre és mértéke állandó vita tárgyát képezte s már a XVIII. században is amiatt robbantak ki a különböző felkelések, mert tisztázatlan volt a birtokhasználat jogcime a hajdúk és nem hajdúk, valamint az őslakók és a beköltözöttek között.

Az 1868-ban kiküldött választmány tagjai a vezetőséggel együtt a hajdúkerület közgyűlésének képviselői sorából kerültek ki, végeredményben tehát a városok küldötteiből. A tagok feladatkörét a 346. számú közgyűlési határozat az zal állapitotta meg, hogy kizárólag a hajdúböszörményi problémákkal kell fogalkozniok, má3 városok figyelmen kivül hagyása mellett. Hajdúböszörmény akkor még a kerület székhelyvárosa volü.

A választmány kiküldetésének elsődleges munkája az volt, hogy a városban kialakult helyzet történeti hátterét tisztázza, miután a birtokok helyes arányait másként nem lehetett megállapítani, mert a tulajdonviszonyok egymás között összekúszálódtak. A földből való részesedés alapja a közgyűlés szerint az 1784. évi telekosztáson kivül a háztulajdon volt.

A helyes arányok megállapitása miatt a választmánynak foglalkoznia kellett az örökösödés és az adás-vételek folyamán bekövetkezett változások felderítésével s azokon keresztül a tényleges birtokjog kivizsgálásával. Haokörébe tartozott - éppen a közgyűlés meghatalmazása alapján - törvényszéki döntés erejével biro határozatok meghozatala is.

Az ilyen hatósági döntés ellen az állami szervek tiltakoztak s maga

az igazságügymi.1:j.sztjrium foglalt el olyan elvi álláspontot, hogy a választmánynak nincs joga birói döntés hozatalára, végzései tehát az igazságszolgál-