Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IX. fondcsoport. Testületek
334 -továbbra is biztosította. A hegyközség 1949 áprilisban a megmaradt iratokat átadta a DÉFOSZ-nak s a Levéltár attól vette kezelésbe. Az iratok viszonylag jó tájékoztatást nyújtanak mind a hegyközségi tagságra, mind a termelés kérdéseire; különösen értékes adatok találhatók az 1948/1949. év termelésére és szociális körülményeire. A hegyközség vezetője 1948-tól az elnököt felváltó hegybíró volt; felettes szerve a Hajdú m. Hegyközségi Tanács. A hivatali ügyintézés során Debrecen város polgármestere nyújtott segítséget, amivel egyre erőteljesebben került előtérbe az állami irányítás gondolata az önkormányzati jogok részbeni fenntartása mellett. A Hajdúböszörményi Nagy-Bocskai Szőllőskerti Hegyközség iratai 1863 óta maradtak fenn. Megalakításáról a városi tanács 1963 július 26-án hozott határozatával intézkedett azzal a megokolással, hogy "a városerdő mellett eső legelő egy részét a futóhomok elboritással" fenyegette, amelynek meggátlása érdekében szőllőskert telepítése indokolt. A 139 kf^r^térjedő területet még 1863-ban nyilvános árverésen,értékesítették s a vásárló kerttulajdonosok u■gyanakkor megkezdték a kertség szervezését, "rendtafctóst'H dolgoztak ki, amely szabályozta nőszervezetet, a terület; félhasználásáhaí^BÓdját, a művelés technológiai menet#lL a faültetések távolságát a mezs^^^Ä megtiltották a mezsgyén gyümölcsfajul tét és ék, szabályozták az utalt e^j^^pak készítését, karbantartását. * Az 1894. évi XllXft.c. alapján módositottá&’a hegyközségi rendtartást. Ettől kezdve a hegyközség önkormányzati jogkörben intézkedett az érdekkörébe tartozó ügyekben. A vezjgtés jogköre a továbbiakban a közgyi^s, a választmány és a hegybiró között szqíjflyozottan oszlott meg. Ez a szabáfpbzás volt érvényben 1929-ig, amikor az ^&9. évi 17. t.c. előírásait végreji^fcó 3600/1929. F.M. számú rendelettel a hegyközség felsőbb szintű irányítása a ."Szabolcs m. Hegyközségi Tanácshoz, annak jogkörébe került, ahonnan csak 1948-ban került át ismét a Hajdú megyeihez. A hegyközség véglegesen 1950-ben szűnt meg. Az iratok a birtokosok személyi adataira, a földterület kiterjedésére, az 1863. évi kertvásárlásra, a termelt szőlők és gyümölcsfák fajtáira, birtokosok szerinti mennyiségére, a közgyűlések, választmányok szerepére, a hegybiró feladatkörére, a hegyközségi elszámolásokra nyújtanak adatokat. A Hajdúböszörményi Egyesült Éden és Középkerti Birtokosság Hegyközsége iratai 1892-1917. közötti időből nagyon szegényesen maradtak fenn. Ezekből mindössze a birtokosok nevei, a terület nagysága, a jövedelmek elszámolása, a csőszfogadás adatai ismerhetők meg. A Hajdúböszörményi Hunyadi Hegyközség iratai 1936-1949 évekből ugyancsak kis számban maradtak reánk, tárgyuk és hasznosithatásuk az előbbivel azonos. A Hajdúböszörményi Lorántfi Hegyközség iratainak töredéke mindössze 1931-ből maradt reánk. Ebből a birtokosok nevei, a földterület nagysága, a gyümölcsösök és szőllők fajtáinak adatai ismerhetők meg. A Hajdúböszörményi Petőfi Hegyközség iratai, hasonlóan kis számban,
