Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IX. fondcsoport. Testületek
- 512 -kezdő KIOSZ első idejének iratai együtt találhatók. Az iratokat sorszámos iktatással vették nyilvántartásba, de az iktatást évenként háromszor is újrakezdték. A Püspökladány és vidéke Ipartestület 1928-1950 közötti irataiban részben a testületnek, mint szervezetnek életére, részben az iparhatósági tevékenységre vonatkozóan találunk iratokat. A fond nem soknak mondható egy olyan nagy ipartestület viszonylatában, mint a püspökladányi járás, de lényegében ezt tudjuk megemlíteni a Sárréti Járás Ipartestület esetében is, amelynek iratai szinte teljesen hiányoznak, csupán a segédek és munkakönyvek nyilvántartása során keletkezett lajstromok találhatók meg. A Tiszacsegei önálló Ipartestület a felszabadulás előtt önállóan nem működött, hanem tartozéka volt az Egyek és Vidéke néven feltehetőleg az 1890-es években alapitott ipartestületnek. Önállóságának első nyomai 1946 februárjában mutatkoznak, s működésére vonatkozóan 1949-ig találunk adatokat, majd anyaga szintén a KI0SZ-hoz került; a megmaradt munkákÖnyvlajstrom vezetése nem szűnt meg az ipartestület felszámolásával, hanem miután Tiszacsege a Debreceni /Központi/ járáshoz került, az ipari osztályon Junius 29-i dátummal kezdődően egészen 1950 Julius 3-ig folytatódik, Jóllehet a hitelesitési záradék a főjegyző aláírásával 1949 végéről származik. Az ilyenmódon megmaradt iratok lényegében két fondképző szerv munkája alapján keletkeztek, s az ipartestület, valamint a járási főjegyző bejegyzéseit tartalmazzák. A munkakönyv - lajstrom alapján a szakképzettségre és a munkakönyvek kiváltására vonatkozóan tartalmaznak anyagot. A bejegyzések kronologikus rendben követik egymást, de nagyon jól kettéválik az ipartestület és a járási főjejgyzői bejegyzések sorszámozása, ugyanis a főjegyző ismét 1-el indította a munkákönyvlaj8trom nyilvántartását. 1950-ből téves dátumozást jelző bejegyzések is találhatók, amelyek a helyrendi meghatározás alapján könnyen felismerhetők. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár ipartestületi fondjai között voltak a jelenlegi Békés megyéhez tartozó Sarkadi járás iratai, de ezek ma már a Békés megyei Levéltárban találhatók. XXI Az ipartestületi iratok kutatásánál különböző szempontokra kell felfigyelnünk. Az anyag ugyan rendezett, mégis nehézséget okoz az eredeti segédletek hiányossága. Gyakorta megtörténik, hogy megvannak az iktatókönyvek, de mutatók nem állnak rendelkezésre, s az iratok is hiányosak. A kutatásnál tehát a jegyzőkönyveket és nyilvántartásokat egyedileg át kell nézni. A munkakönyviéjstromnál különösen figyelni kell arra, hogy az egyes számok kialakítása a bejegyzések dátumrendjét követi és a hatósági nyilvántartás nem volt egyöntetű. Az egymást váltó hivatali szervezeteknél sok esetben, ha nem is naor, de gyakran lényeges eltéréseket tapasztalunk. Ezek különösen a szolgálati igazolás szempontjából fontosak, de még e jelentőségükön is túlhalad a szakképesités tekintetében felhasználható bizonyító erejük. A munkakönyvek kiadási naplója viszont inkább igazgatástörténeti szempontból bir jelentőséggel. A tanonclajstromok általában nem teljesek, inkább a testület utolsó éveiből állnak rendelkezésre, bár szórványosan a korábbi évekből is
