Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IX. fondcsoport. Testületek

- 513 -megtalálhatók, nagyobbára ABC sorrendben. Általában megjegyzendő, hogy az idő és név ismeretében könnyebben lehet kutatást folytatni a vonatkozó nyilvántartó könyvekben. Ez természetesen és elsősorban a szolgálati és a képesitéssel kapcsolatos igazolásokra vonatkozik. Ahol az iktatókönyvek megvannak, esetleg mutatók rendelkezésre állnak, az iratokat ezek alapján könnyen vissza lehet keresni. Tudományos kutatás esetén célszerű az egész anyagot egyenkénti kézbevétellel átvizsgálni.

Az anyag rendezése minden iratképző szervnél középszintig megtörtént, s állványokon fedőlemezek között, vagy frakturcsomókban került elhelyezésre. A könyvek egy része kötött, más része elég megviselt állapotban került a levéltárba.

A sok átszervezés azzal járt együtt, hogy az iratokban nagyon sok károsodás keletkezett az idők folyamán, tekintve, hogy a jogutód, vagy az újra alakított szervek elődeik anyagával nem nagyon törődtek, azok megfelelő elhelyezését nem biztosították. Ez feltehetően a hozzá nem értés, másrészt a szakismeret hiányának eredménye. Az ipartestületek 1949-ben történt megszűnésével általában az I. fokú hatóságokhoz /a polgármesterhez, vagy a járási főjegyzőhöz/ kerültek az iratok, ahol nem nagy gondot fordítottak rá. A hanyag kezelés nagyon sok kárt tett az 1949-ben még megvolt anyagban is. Az ötvenes évek elején nagyon sok könyv elveszett, a levéltár a mentő munka során már csak a meglévő anyagot tudta regisztrálni, s az ömlesztett egyéb iratokkal összekevert anyagból leválasztani. A EIOSZ is nagyon sok iratot átvett, jóllehet azokat a tanácsoknak kellett volna megőrizniük. Máshol, mint pl. Nádudvaron a KIOSZ helyi megbízottja tartotta magánál 1961-ig az iratokat s a levéltárnak azokat felderítő munka után kellett begyüjtenie. A hatvanas évek elejéig levéltárba került ipartestületi iratokat 1963-ig a legkisebb egységszintig sikerült rendezni, amelynek alapján repertórium készült, és ez mint a kutatás segédeszköze nagyon jól használható,

A megszűnt ipartestületek munkáját 1950-től részben az újonnan alakult tanácsok, részben a KIOSZ folytatták. A tanácsok az igazgatási hatósági funkciót látták el elsősorban, a KIOSZ pedig inkább a kulturális és szociális gondozás szerepét töltötte be, azaz inkább érdekképviseleti szerv formájában működött a több mint fél évszázadon át tevékenykedő ipartestület helyén.

Jegyzetek

1. / Galamb Ferenc: Az ipartestület mind érdekképviselet. Leebner Lajos 3zerk.:

Debrecen és vidéke ipartestület 40 éves története. Debrecen. 1941* 58. 1.

A céhekről lásd Béres András tanulmányát a "Helytörténeti források" I. kötetében.

2. / Galamb Ferenc: i.m. 58-59.1.

3. / Az 1884. évi XVII. t.c. 122. §-a értelmében alakitott debreceni ipartestület alapszabályai, Debrecen 1898. 1-15.1. A Hajdúnánási Ipartestület alap és ügyviteli szabályzata. Hajdúnánás,. 1930. 1-46.

4. / Dr. Lippay István: Az ipartestületékről més az ipartestületek országos központjáról. A céhszabályok jogtörténeti fejlődése, valamint az 1932. évi VIII. te. magyarázata. Budapest. 1932. 103.1.