Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IX. fondcsoport. Testületek

- 511 -hatáskörére, szervezeti működésére vonatkozóan tartalmaz adatokat. Rendszerét tekintve megállapítható, hogy az ipartestület könyvei irattipusonként, ezen belül évrendben nyertek elhelyezést. A segédlajstromok nem a segédlevél kia­dásának vagy beírásának dátumrendjében készültek, hanem a segédek munkahelyé­nek változásairól nyújtanak felvilágositást. Egy-egy segéd munkahelyét felsza­badulásától kezdve végigkíséri, emiatt a segédlajstromok egyes köteteiben elő­forduló dátumok ismétlődnek, keresztezik egymást, mivel a kötetek befejezése után felfektetett újabb köteteket ugyanilyen módszer szerint vezették. A meg­lévő kötetben szereplő segédek későbbi munkahelyváltozását a személyükre vo­natkozó első nyilvántartásban jegyezték fel és nem abban a kötetben, amely idő­­belileg megfelelne ennek a ténynek. A kutatás során erre nagyon kell figyelni. Az ipartestületi levelezés iktatott. 1910-1937 között növekvő és évenként újra­kezdődő számok rendjében kerültek elhelyezésre, 1938 után hátrakapcsőIásós alap­számrendszer szerint irattározták. A rendezés során ezt az irattári rendet a Levéltár is megtartotta. Hajdúszoboszlón 1889-ben vegyes ipartestület alakult, amely terüle­tileg magábaolvasztotta Hajdúszovát nagyközség iparosait is. Ez a testület 1949 április 14-ig működött, amikor a miniszteri bizottság közbejöttével fel­számolták s egészében beolvadt a KI0Sz-ba. A hajdúszoboszlói ipartestületi i­­ratok a testület életének mindenirányú tevékenységére vonatkozóan tartalmaznak adatokat a vonatkozó évekből, de elsősorban a tanoncszerződésekre, taglétszám­ra és a szervezeti életre. Az anyag nagyon hiányosan maradt meg, miután 1949 május 31-én a nyilvántartókönyveket az elsőfokú iparhatóságnak átadták, a­­honnan ezideig nem kerültek elő. A meglévő iratanyag évenként újrakezdődő ik­­tatószámmal ellátott, a segédkönyvek nincsenek meg. Iratkapcsolás jelei csak ritkán találhatók, kezelési összefogása következetesnek egyáltalán nem mondható. A Kába és vidéke Ipartestület a bélyegző tanúsága szerint 1925-ben alakult, azonban feltételezhető, hogy valamilyen formában már korábban is mű­ködött, mert az 1912-es évre vonatkozó ipari feljegyzések és 1924-ben kezdődő segédnyilvántartások találhatók a meglévő könyvekben. Részben hatósági, részben testületi jogkörben mindazokat a feladatokat gyakorolta,amelyeket az 1884. évi törvény engedélyezett, illetőleg előirt. Az ipartestülethez tartozott Kaba, Tetétlen és Nádudvar, ahol az iparosok nagy számára való tekintettel önálló kirendeltséget tartottak fenn. Az iratok arról is beszámolnák, hogy 1946—ban Nádudvar önálló ipartestület szervezését kérte, ehhez azonban az iparügyi mi­niszter nem adta meg hozzájárulását, s nem sokkal ezután 1949-ben a többiekhez hasonlóan megszűnt. A fondnak két állaga van: egyik a Kaba községre és részben Tetétlenre vonatkozó anyagot foglalja magában, másik a nádudvari kirendeltség működése során keletkezett iratok állaga. A raktári jegyzékben mindkettőnek részletezett sorozatai találhatók. A Nagyiéta és vidéke Ipartestület már nagyobb múltú. A legrégebbi iratokon található bélyegző évszáma szerint alakulása feltételezhetően 1900- ban történt. Az alakulásra vonatkozóan iratok nincsenek, de a folyamatos mű­ködés végigkísérhető, mert az 1940-ben megszűnt társulat pénztárkönyvét a KIOSz 1950 január 4-ig* a segédnyilvántartásokat 1950 augusztus 9-ig vezette. A társulat iratai között lényegében a megszűnt ipartestület és a működést

Next

/
Thumbnails
Contents