Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IX. fondcsoport. Testületek
- 511 -hatáskörére, szervezeti működésére vonatkozóan tartalmaz adatokat. Rendszerét tekintve megállapítható, hogy az ipartestület könyvei irattipusonként, ezen belül évrendben nyertek elhelyezést. A segédlajstromok nem a segédlevél kiadásának vagy beírásának dátumrendjében készültek, hanem a segédek munkahelyének változásairól nyújtanak felvilágositást. Egy-egy segéd munkahelyét felszabadulásától kezdve végigkíséri, emiatt a segédlajstromok egyes köteteiben előforduló dátumok ismétlődnek, keresztezik egymást, mivel a kötetek befejezése után felfektetett újabb köteteket ugyanilyen módszer szerint vezették. A meglévő kötetben szereplő segédek későbbi munkahelyváltozását a személyükre vonatkozó első nyilvántartásban jegyezték fel és nem abban a kötetben, amely időbelileg megfelelne ennek a ténynek. A kutatás során erre nagyon kell figyelni. Az ipartestületi levelezés iktatott. 1910-1937 között növekvő és évenként újrakezdődő számok rendjében kerültek elhelyezésre, 1938 után hátrakapcsőIásós alapszámrendszer szerint irattározták. A rendezés során ezt az irattári rendet a Levéltár is megtartotta. Hajdúszoboszlón 1889-ben vegyes ipartestület alakult, amely területileg magábaolvasztotta Hajdúszovát nagyközség iparosait is. Ez a testület 1949 április 14-ig működött, amikor a miniszteri bizottság közbejöttével felszámolták s egészében beolvadt a KI0Sz-ba. A hajdúszoboszlói ipartestületi iratok a testület életének mindenirányú tevékenységére vonatkozóan tartalmaznak adatokat a vonatkozó évekből, de elsősorban a tanoncszerződésekre, taglétszámra és a szervezeti életre. Az anyag nagyon hiányosan maradt meg, miután 1949 május 31-én a nyilvántartókönyveket az elsőfokú iparhatóságnak átadták, ahonnan ezideig nem kerültek elő. A meglévő iratanyag évenként újrakezdődő iktatószámmal ellátott, a segédkönyvek nincsenek meg. Iratkapcsolás jelei csak ritkán találhatók, kezelési összefogása következetesnek egyáltalán nem mondható. A Kába és vidéke Ipartestület a bélyegző tanúsága szerint 1925-ben alakult, azonban feltételezhető, hogy valamilyen formában már korábban is működött, mert az 1912-es évre vonatkozó ipari feljegyzések és 1924-ben kezdődő segédnyilvántartások találhatók a meglévő könyvekben. Részben hatósági, részben testületi jogkörben mindazokat a feladatokat gyakorolta,amelyeket az 1884. évi törvény engedélyezett, illetőleg előirt. Az ipartestülethez tartozott Kaba, Tetétlen és Nádudvar, ahol az iparosok nagy számára való tekintettel önálló kirendeltséget tartottak fenn. Az iratok arról is beszámolnák, hogy 1946—ban Nádudvar önálló ipartestület szervezését kérte, ehhez azonban az iparügyi miniszter nem adta meg hozzájárulását, s nem sokkal ezután 1949-ben a többiekhez hasonlóan megszűnt. A fondnak két állaga van: egyik a Kaba községre és részben Tetétlenre vonatkozó anyagot foglalja magában, másik a nádudvari kirendeltség működése során keletkezett iratok állaga. A raktári jegyzékben mindkettőnek részletezett sorozatai találhatók. A Nagyiéta és vidéke Ipartestület már nagyobb múltú. A legrégebbi iratokon található bélyegző évszáma szerint alakulása feltételezhetően 1900- ban történt. Az alakulásra vonatkozóan iratok nincsenek, de a folyamatos működés végigkísérhető, mert az 1940-ben megszűnt társulat pénztárkönyvét a KIOSz 1950 január 4-ig* a segédnyilvántartásokat 1950 augusztus 9-ig vezette. A társulat iratai között lényegében a megszűnt ipartestület és a működést
