Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IX. fondcsoport. Testületek
- 508 -bályt alkotott, tekintettel arra, hogy a testület a vidéken működő hasonló szervezetekkel kibővült. Első hivatalos ügyrendje 1927 okt. 13-ról maradt meg. Működése 1949 áprilisában az ipartestület általános felszámolásával szűnt meg, amikor hatáskörét a KIOSZ és részben a városi I. fokú hatóság vette át. A Debrecen és Vidéke Ipartestület egyesitette magában Hajdú megye területén lévő egyes ipartestületi szakosztályokat. Mellette mind Hajdú, mind Bihar megyékben más ipartestületek is voltak. A bagaméri és álmosdi ipartestület 1923 óta működött; A biharkeresztesi ipartestület valószinüleg az 1922. évi XII.te. alapján jött létre, s feltehető, hogy korábban a Komádi és Vidéke Iparte3tülethez tartozott. Ezt látszik igazolni az a tény is, hogy Biharkeresztes élete és határmenti jelentősége jóval később bontakozott ki. Az ipartestület működését nem ismerjük, a megnaradt iratok is igen kevés -tájékoztatást nyújtanak, hiszen tárgyuk szerint lényegében csak a törzskönyvek és mutatókönyvek anyagára terjednek ki. A Berettyóújfalui Kerületi Ipartestület irataiból a járás területén különböző iparágakban működött segédek és tanoncok adatait van alkalmunk megismerni. A szervezet életére, működésére vonatkozóan konkrét anyag nem áll rendelkezésre. A munkakönyvlajstrom ugyan 1894-ig visszamegy, de ezenkívül bővebb ismeretek forrása nem lehet A Berettyóújfalui Kisiparosok és Kereskedők iratai címszó alatt a helyi ipar-testület és kereskedő testület választmányi jegyzőkönyveit találjuk. Az anyag kis terjedelme miatt viszonylag hamar és könnyen tanulmányozható. Már csak terjedelménél fogva is lényegesen nagyobb munkát igényel a Debrecen és vidéke ipartestület anyagának kutatása. Az iratok az Ipartestület elöljáróságának tárgyalási anyagát tartalmazzák az 1918-1949 közötti évekből. Ezeken kivül megnaradt a Vigalmi Bizottság jegyzőkönyve, ismeretes a Kárpitos Szakosztály jegyzőkönyve s az iktatott iratok töredéke az 1927-1949. közötti évekből. A továbbiakban ügyrendi szabályzatok, iparosok kimutatása, tanoncok nyilvántartása, részben segédek nyilvántartása, munkakönyvek lajstroma szolgáltatnak gazdag adatokat az ipartestület tevékenységére, a tagok névsorára, a szervezeti életre, a politikai hangulatra és általában a termelési tevékenység eredményeire vonatkozóan. A termelési eredményekre vonatkozóan a vonatkozó anyag igen szegénynek mondható, mert a testületi munkának inkább érdekvédelmi oldala emelkedik ki. A levéltári rendezés az ipartestület foddját több állagra tagolta: a./ állagban került elhelyezésre a közgyűlés iratanyaga, ezen kivül itt találhatók az előljárósági iratok és a megmaradt szakosztályi jegyzőkönyvek sorozata. b./ állagban került elhelyezésre az ügyviteli iratok gyűjteménye, az iktatott anyagon és segédleteken kivül itt találjuk az alapszabályokat, valamint a tagok különböző kimutatásait, c./ állagba kerültek a számviteli é3 vagyongazdálkodási. iratok, d./ állagban találhatók a tanoncokra vonatkozó iratok, e./ állagban nyertek elhelyezést a segédek, és a munkakönyvét kiváltó személyek u- in anyai. Az egyés állagokon belül az irattári rendszer nem egységes. A kimutatások időrendiek s ugyanilyen felsorolás szerint haladnak a jegyzőkönyvek is. A b./ állagba tartozó iktatott iratok évenként újrakezdődő sorszám szerint haladnak. Az e./ állagba tartozó munkákönyvlajstromok és munkakönyvkiadási nap
