Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IX. fondcsoport. Testületek
- 509 -lók látszólag egymásnak ellentmondó zavaros nyilvántartásoknak tűnnek, miután éveken belül ismétlődő számokkal más-más könyvben találkozunk és ugyanakkor különböző könyvek azonos személyre vonatkozó nyilvántartásai egymással nem egyeznek meg. Ezért a kutatás során erre feltétlenül figyelni kell. A nyilvántartási ellentmondás abból adódik, hogy a műnkakönvlajstromokát hol az I. fokú iparhatóság, hol.az ipartestület vezette, hozzátéve ehhez még azt is, hogy az I. fokú iparhatóság funkcióját 1919 előtt a rendőrség töltötte be.- Erre az időre vonatkozóan különös gonddal kell tehát a kutatás során eljárni, A Derecske és vidéke Ipartestület alakulásának időpontja ismeretlen, feltehetően a századfordulón szerveződött. Hatásköre a többi ipartestületével azonos. Az 1912-1949 A951/-ig terjedő időre vonatkozó iratok tárgya elsősorban az iparosok szerint nyilvántartott segédek adataira nyújt felvilágositást, ezen túlmenően 1943-tól kezdve a kiváltott munkakönyvek jegyzékét, illetőleg a munkákönyvlajstromot tartalmazza. Az ipartestület 1949—ben megszűnt ugyan, de a nyilvántartásokat részben a KIOSZ, részben a megalakult Járási Tanács folytatólagosan kezelte és az adatokat bevezette. Emiatt irattári szempontból nem lehet szétválasztani az ipartestület működése során keletkezett nyilvántartásokat a jogutód tevékenységének idején eszközölt bejegyzésektől. Rendszerére vonatkozóan megjegyzendő, hogy a fondban két irattipus található. A munkákönyvlajstrom 1943-49 között, majd ugyanabban a kötetben 1949-51 között keletkezett; a másik a segédlajstrom, amely 1912-1951 közötti évekből maradt meg azzal, hogy az ipartestület működése 1949-ben lezárult, a későbbi bejegyzések a KIOSZ, illetőleg a tanácsi kezelés eredményeként kerültek nyilvántartásba. A többi iratképző szerv anyaga egységes regisztraturát alkot, s a tárgy azonossága és az irattipus jellege miatt az anyagot egyetlen kötetbe foglalták, A Hajdúböszörményi Ipartestületre vonatkozóan sem tudnánk bővebb ismeretanyagot közölni az Ipartestületekről általánosan elmondottakon túl. Erre bőséges adatokat szolgáltat Lippay István idézett munkája. A fondképző szerv esetében, az alakulásra vonatkozóan egyetlen támpontot találunk; a világosan olvasható bélyegző tanúsága szerint 1898-ban alakult, viszont valamilyen szervezet már korábban fennállhatott, ami annál is inkább valószinü, mert a 24- csomószám alatt őrzött törzskönyvi mutató korábbi bejegyzésekre utal. Feltehető az is, hogy a feljegyzések az ipartársulat működése során keletkezett bejegyzésekre utalnak. Az 1884» évi XVII. te. rendelkezési alapján azonnal létrejött ipartestület megalakulásáról Hajdúböszörményben sincs tudomásunk, viszont egységes ipartársulat tevékenysége ismeretes. A megnaradt iratok gazdag tartalmúak, a kutatás számára nagyon sok hasznos adatot tartalmaznak. A tanonclajstromok 1927-ig, a munkakönyvjegyzékek 1898-1913-ig a jegyzőkönyvek 1910-1940 között, mig az iratok 1938-1949 között találhatók. Mindezek az ipartestületek működéséről, gazdálkodásáról és szervezetéről tájékoztatnak. Ennek ellenére bizonyos vonatkozásban nagyon hiányos a fond anyaga, mert a szakképzettséget bizonyító segéd- és munkakönyvlajstromok a későbbi időre vonatkozóan hiányoznak, jóllehet az érdekeltek szempontjából ez lenne az értékesebb anyag. Ezek valószínűleg az ipartestület 1949-ben történt megszűnésekor tűntek el.
