Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei
- 409 -részét 1944-45-ben az épület romjai alól kimentették, de sajnálatos módon nem kerültek a Levéltárba, tehát nyilván máshol őrzik. b./ Peres iratok A peres iratok rendezésénél a Levéltár az eredeti főlajstromszámok sorrendjét tartotta meg, tehát az egyes c jmókban vegyese-' vannak polgári ás 133 büntető ügyek. v Az ügykezelési szabályoknak megfelelően az ügyek befejezese után az Ítélőtáblánál csak az elsőfokú bíróság Ítéletének kiadmányát és az Ítélőtábla Ítéletének fogalmazványát tartották vissza, ha pedig az Ítélőtábla ítélete ellen további perorvoslattáLéltek, megőrizték a kúria Ítéletének egy kiadmányát is, a többi iratot pedig visszaküldték az elsőfokú bírósághoz. Az ötöstanácsnak 1938-ban történt megszervezéséig az összes politikai természetű bűnügyben az Ítélőtáblához volt helye fellebbezésnek. Ha tehát a kutatás az 1938-ig terjedő időre ilyen természetű ügyekre irányul, nem mellőzhető az Ítélőtábla iratainak tanulmányozása, mert ezek között sok olyan található, amelynek a vonatkozó törvényszéki iratanyaga megsemmisült, de a megmaradt Ítéletek értékes adatokat nyújtanak. A debreceni törvényszék és járásbíróság előtt a Horthy-korszakban indított polgári perek iratai egyáltalán nem kerültek eddig a levéltárba. E- zért egyedül az Ítélőtábla iratai alapján lehet képet alkotni arról, hogy ebben az időszakban a peres felek milyen jogcímeken támasztottak kereseteket s a bíróságok milyen Ítélkezési gyakorlatot folytattak* Jellemző adatokat lehet találni a munkabér és baleseti kártérítési perekben arra, hogy a bírói gyakorlatban milyen mértékben érvényesült a tőkések érdekeinek védelme a dolgozókkal szemben. Ugyancsak az Ítélőtábla iratai alapján lehet képet alkotni a házasságfelbontási perekben folytatott bírói gyakorlatról s ennek kapcsán arról, milyen mértékben érvényesült és változott a klérus álláspontja a bontás kérdésében. Igen sok különféle jogcímen indult készpénz követelés ügyében hozott Ítélet maradt meg s ezek világosan tükrözik az általános gazdasági viszonyokat. A büntető ügyekben hozott Ítéletekből nyomon kisérhető, hogy a gazdasági és politikai élet hullámzása következtében az egyes bűncselekmény kategóriák száma milyen mértékben nőtt vagy csökkent az Ítélőtábla területén és milyen társadalmi osztályokhoz tartozó személyek kerültek vádlottként a bíróságok elé. A második világháborúra felkészülés időszakától kezdődően a hadigazdálkodás bevezetése nyomán egyre nagyobb számban fordultak elő árdrágitási, közszükségleti cikkek jogellenes elvonása miatti, a fasizmus teljes kibontakozásának időszakától pedig az u.n. faji törvények megsértése címén indított bűnügyek. Az ilyen természetű ügyek szomorú képét adják a kor antihumanizmusának, az alapvető emberi jogokat semmibevevő felfogásának. De ezekből az iratokból az is kiviláglik, hogy a dolgozó nép milyen mértékben szegült szembe az uralkodó osztály érdekeit szolgáló rendelkezésekkel. Az ítélőtábla peres ügyeinek kutatását nagy mértékben megkönnyíti, hogy 1915-1944-ig /az 1922 és 1930 évi kivételével/ főlajstrom és névmutatókönyvek állanak rendelkezésre, amelyekből az ügy folajstromszárna, a peres fe-
