Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei
- 410 -lek, illetve vádlottak neve és az ügy tárgya kitűnik, A debreceni királyi főügyészség iratai Debrecenben a főügyészséget az 1890:XXV. te.alapján szervezték meg. A főügyészség területe teljesen azonos volt az Ítélőtábláéval. Ez az azonosság az Ítélőtáblák és főügyészségek 1950 december 31-én történt megszüntetéséig fennállott, A főügyészség élén a főügyész állott, a beosztott ügyészeket pedig főügyészhelyetteseknek nevezték. Az ügyészségi iratok ismertetésénél már utaltunk rá, hogy az ügyészségek fellett a közvetlen felügyeletet az ügyek érdemi elintézésére is kiterjedő hatáskörrel a főügyész gyakorolta. Ez akként is érvényesült, hogy ha pl. a törvényszék Ítélete ellen ügyészi fellebbezés is volt, az iratokat a főügyész utján kellett az Ítélőtáblához felterjeszteni, mert a főügyésznek nyilatkoznia kellett abban a kérdésben, hogy az ügyészi fellebbezést fenntartja-e. Az Ítélőtábla előtt tartott büntető tárgyalásokon a főügyész vagy helyettese látta el a vád képviseletét s ennek keretében indítványokat tehetett s a meghozott Ítélet ellen - ha a törvény további perorvoslatot engedett - semmisségi panasszal élhetett a kúriához. A házasság- perekben tartott tárgyalásokról a főügyészt is értesíteni kellett abban az esetben is, ha az ügyészség félként nem léphetett fel. A debreceni főügyészségnek egyetlen irata sem maradt meg, csupán 1920-1932-ig terjedő időre az iktatókönyvek és olyan névmutató állanak rendelkezésre, amelyek nem a meglévő iktatókönyvekhez tartozhak.^^ Az iktatókönyvek a beadványok sorszámát, az érkezés időpontját, az ügyfél vagy terhelt megnevezését, az ügy tárgyának rövid tartalmi megjelölését, a kiadmányozás napját és azt tüntetik fel, hogy az elintézett ügy irattárba került-e vagy más hatóságnak küldték*meg. Az iktatókönyvekben nemcsak büntető ügyek, hanem különböző jelentések, ügyforgalmi kimutatások és személyi ügyek is szerepelnek. 1920-tól jelentések érkeztek a főügyészhez az illegális kommunista párt szervezkedéséről is. Az iktatókönyvekből megállapítható, hogy név szerint kiknek és milyen természetű ugye került a főügyészséghez. Az ügyforgalom állandóan emelkedett. Mig 1920-ban 2386 ügy érkezett, addig 1932-ben ez a szám már 3H4-re emelkedett. Kutatás szempontjából - iratok hiányában - az iktatókönyveknek csak másodlagos jelentőségük van, igy csak kiegészítő forrásként vehetők számításba. Idegen bíróságok előtt megindult s a debreceni királyi Ítélőtáblához került peres iratok levéltári gyűjteménye A Levéltár külön gyűjteményt alakított ki azokból a polgári peres és büntető ügyekből, amelyek 1938-1944 között a debreceni Ítélőtábla kerületébe tartozó beregszászi, huszti, máramarosszigeti és ungvári törvényszék, illetve a hozzájuk tartozó járásbíróságok előtt indultak és perorvoslat folytán kerültek a debreceni Ítélőtáblához, de elintézésük az Ítélőtábla működésének 1944 szeptember végén történt beszüntetéséig nem történt meg. Vannak ezek között olyan ügyek, amelyeket azért nem lehetett befejezni, mert a pe-
