Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei
- 404 -már nem találták meg nála, de lefoglalták s az iratoknál megvannak a következő kiadványok: "A rután dolgozók és a világforradalom", Landler Jenő előszavával, 23 oldal terjedelmű, Wien 1920. Arbeiter-Buchhandlung kiadvány, "Proletár. A III. Internacionále magyarországi lapja" 1920 augusztus 19-i száma, "Fiatal kommunista. A csehszlovákiai kommunista if.jumunkások lapja" 1921 junius 29-i száma, "Ifjúmunkás könyvtár" Becsben nyomtatott 1.2« és 4.száma, az 1. számút "A kommunista forradalom alapelvei"-ről Rudas László irta, Gábor Andor "Tiszt urak" c. versének nyomtatott példánya és "Ifjúmunkás Internacionále" a Kommunista Ifjúmunkás Internacionále lapjának 1921 márciusi magyar nyelvű számQ 116 ma. Bajcsy-Zsilinszky Endre bátor magatartásáról és a tárpái választókerület parasztságának hangulatáról ad képet az a nyomozati ügy, amely a csendőrőrs jelentése alapján indult. Bajcsy-Zsilinszky 1929 junius 29-én este Tarpára érkezett s a fogadására megjelent tömeghez beszédet intézett. Mikor a faluban hire terjedt megérkezésének, egyre többen gyűltek köréje. A csendőrjárőr is megjelent s arra szólította fel Bajcsy-Zsilinszkyt, hogy küldje haza a népet. Miután erre nem volt hajlandó, a járőr tagjai igyekeztek az egybegyűlteket szétoszlatni. Bajcsy-Zsilinszky azonban felszólította az embereket, hogy ne menjenek sehová. Emiatt a járőr " a zavargás megakadályozása végett" Bajcsy-Zsilinszkyt megbilincselte s igy kisérte be a csendőrőrsre, ahol éjfél utánig vasraverve tartották és csak a következő napon bocsátották szabadon. A csendőrség az állami és társadalmi rend elleni vétség cimén tette meg feljelentését. A nyomozati iratok között van Bajcsy-Zsilinszky sajátkezüleg aláirt vallomása is. Az ügyészség két év elteltével - 1931 junius 18-án - a főügyész előzetes hozzájárulásával szüntette meg a nyomozást 22 oldalas határozatával.11^ 1929 augusztus 20-án a fehér terror elől a világ szinte minden részébe menekült magyarok Horthy-ellenes ligájának argentínai bizottsága Buenos Ayresben röpiratban leplezte le a kormányzó munkásellenes tevékenységét. A röpirat példányai Magyarországra is elkerültek s ennek részletes ismertetésével foglalkozik a terjesztés miatt inditott nyomozás.11^ 1929 november 3-án szerte a megyében törvényhatósági bizottsági tagok választására került sor s főleg a kormányzó Egységes Párt fejtett ki , 119 törvénytelen agitációt. A visszaélésekkel egy sor nyomozati irat foglalkozik. A rendőrség a fennálló társadalmi rend védelme érdekében még az irodalmi ünnepségekre is megfigyelőt küldött ki. A baloldali debreceni Ady Társaság működését különösen éberen ellenőrizték. A Déri Múzeumban 1931 november 29-én tartott irodalmi ünnepségen többek között Illyés Gyula Szomorú béres és Óda egy hivatalba lépő afgán miniszterhez. Szabó Lőrinc pedig Szocializmus és politika c. versét olvasta fel. A rendőrtisztviselő a verseket az állami és társadalmi rend elleni izgatásnak minősítette. A jelentés alapján a rendőrség a Társaság ügyvezető elnökét: Juhász Gézát fogta vallatóra, akinek közismerten haladó, baloldali irodalmi munkássága miatt állandó zaklatásban volt része. Juhász Géza arra hivatkozott, hogy Illyés mindkét verse már nyomtatásban is megjelent, erre tekintettel aztán végül is az ügyészség megszün. 120 tette a nyomozást.
