Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei

- 405 -1934 november 4-én a községekben, december 16-án Debrecenben tartottak törvényhatósági bizottsági, 1935 március 31-én pedig országgyűlési képviselő választásokat. A választásokkal kapcsolatban a kormánypárt féktelen, törvényellenes agitációt fejtett ki a jelöltek érdekében s a megfélemlitéstől sem riadtak vissza. A megyei útépítésnél foglalkoztatott inségmunkásokat azzal fenyegették, hogy ha a kormánypárti jelölt ajánlási ivét nem Írják alá, azonnal elbocsátják őket. A törvénytelenségek miatt tett feljelentésekre inditott nyomozás irataiból élesen bontakozik ki, hogy a kormánypárt milyen eszközökkel

igyekezett jelöltjeit a törvényhatósági bizottságokba és az országgyűlésbe meg, 121 választatni.

A második világháború kitörése után jelentősen szaporodott az izgatás és az u.n. valótlan hirterjesztés miatt inditott nyomozások száma. A Szovjetunió megtámadása után egyre többen adtak hangot annak a meggyőződésüknek, hot< a háború a fasizmus megsemmisitésével végződik, ennek következményeként Magyarországon is rombadől a kapitalista rendszer. A németellenesség különösen attól kezdve vált egyre érezhetőbbé, amikor a frontokról aggasztó hirek érkeztek a német csapatoknak a magyar honvédekkel szembeni bánásmódjáról. 1943-bai nagyon sok olyan ember ellen indítottak eljárást, aki azt hangoztatta, hogy a németek elvesztették a háborút.

1942-től kezdve jelentős számban indítottak nyomozást az 1941:XV.tc. alapján u.n. fajgyalázás miatt.

A háborús évek ügyészségi iratainak tanulmányozása nemcsak a háború és németellenes hangulat terjedésének megállapítása, hanem abból a szempontból is tanulságos, hogy egyéni bosszúból, anyagi haszonszerzés végett mennyi alaptalan feljelentés érkezett a vádhatósághoz.

1944-ben számos nyomozás indult ismeretlen tettesek ellen sajtótermék engedély nélküli terjesztése miatt. A belügyminisztérium egyre másra küldte a kommunisták, majd a Békepárt aláírással terjesztett röpcédulák lefogla-122

lására vonatkozó rendelkezéseit . Az egyik iratosomóban megvan a Vörös Hadsereg parancsnokságának A magyar néphez, a magyar hadsereg tisztjeihez és katonáihoz intézett felhívása* ^

A kifejezetten politikai tartalmú iratokon kivül jelentős számban találhatók a Horthy-korszak társadalmi-gazdasági viszonyaira jellemző u.n. köztörvényi bünoselekmények miatt inditott ügyek is, amelyekből sok hasznosítható adathoz juthat a kutató*

Lajstrom csak az 1928 és 1930 évre, névmutató pedig az 1921-1932 évekre vonatkozóan került levéltárba. Ilyen körülmények között az iratokat célszerű egyenkénti átnézéssel kutatni. Már utaltunk rá, hogy a debreceni törvényszék iratanyaga hiányos, viszont sok hiányzó büntető ügynek megtalálható az ügyészségi irata az Ítélet kiadmányokkal. Ezért a kutatónak össze kell vetnie a két Igazságügyi hatóság iratait. Ezt nagyban megkönnyíti, hogy az ügyészségi iratoknál megtalálható a törvényszéki ügyszám és viszont* A levéltári rendezés során az ügyészségi iratoknál is megtartották az eredeti iktatószámok sorrendjét.