Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei
- 403 -A törvényt a munkásosztály fékentartására hozták, de a főügyész arra mutatott rá, hogy " a törvény nem a munka nélkül lévő, de dolgozni kivánó. hanem éppen a tisztességes keresetforrástól irtózó elemek megfegyeÍmezésére irányul”. Az 1923-1944-ig terjedő időre vonatkozó iratok hiányosak,de igy is sok értékes adatot szolgáltatnak főként politikai szempontból. A megmaradt iratok többségében megtalálhatók a vádiratok fogalmazványa éa a birói Ítéletek. Dolgozó népünk Horthy kormányzási módszereivel kezdettől fogva szemben állt. Az ellenszenv egyre fokozódott s ezt igazolják az évről-évre szaporodó kormányzósértési ügyek. Különösen megszaporodtak az ilyen természetű ügyek a második világháború idején, mert a munkások és parasztok elsőrendűen őt okolták a céltalan háborúban való részvételért s emiatti elkeseredésüknek gyakran igen drasztikus megfogalmazásban adtak hangot. A Tanácsköztársaság leverését népünk a gyalázkodó propaganda ellenére Bem tartotta véglegesnek, ezt igazolják azok az igazgatási bűnügyek, amelyeket olyan kijelentések miatt indítottak, mint pl. "visszajön még Kun Béla" stb. Az 1921:111. tc-be ütköző cselekmények miatt indított ügyekben az ügyészség köteles volt a vádiratot jóváhagyás végett a főügyészhez felterjeszteni. Ezért igen sok ügyben találhatók főügyészi utasítások, nem egyszer erélyes hangú kioktatások a cselekmények szigorúbb törvényi minősítésére. A legfőbb elvi irányítást - a konkrét ügyek kapcsán - a kúria gyakorolta éspedig egyre reakciósabb szellemben. Egy, a debreceni törvényszék előtt osztály elleni izgatás miatt indított ügyben vita merült fel az osztály fogalmának értelmezése kérdésében, ezért a kúria igy foglalt állást: "Az osztály fogalma a törvényben meghatározva nincs, azt tehát a társadalom egyes rétegeinek tagozódása, a különböző foglalkozási ágak, az iskolázottság, a társadalmi műveltség és hivatali vagy társadalmi életben elfoglalt állás figyelembe vételével kell megállapítani. Ezek figyelembe vétele mellett pedig a társadalmi szokás és az állandó birói gyakorlat azt a társadalmi osztályt, amelyet a magasabb iskolai képzettsége, társadalmi műveltsége, hivatali vagy a társadalomban elfoglalt helyzete, értelmisége, nem tisztán fizikai és ezzel járó kisebb, hanem magasabb szellemi munka elvégzésére és irányi teására is képessé teszi és amely ezen hivatásának megfelelően is él, az »Uri osztály* gyűjtőnév alá foglalja össze. Az ebben az értelemben vett úri osztály gyűjtőnév alá tartozó személyösszesség tehát a Btk. 172.§-a szempontjából külön osztályt képez".Ez a teljesen tudománytalan, reakciós állásfoglalás rányomta bélyegét a Horthy-kotszak vádemelési és Ítélkezési gyakorlatára. 1923 január 29-én a Szociáldemokrata Párt miskolci szervezete megyegyülést tartott. Az elhangzott beszédeket a rendőrségi gyorsító jegyezte s a teljes szöveg megtalálható az ügyészségi iratok között.1923 március 12-én ugyancsak a Szociáldemokrata Párt miskolci szervezete Petőfi ünnepséget rendezett, az ekkor elhangzott beszédek teljes szövege is megvan a rendőrségi gyorsíró feljegyzése alapján.A két iratcsomó adatokat nyújt a Szociáldemokrata Párt szovjetellenes politikájához is. 1923 -ban egy sárospataki lakos Becsből illegálisan különböző röpiratokat és más kiadványokat hozott magával. Letartóztatásakor a röpiratokat
