Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei
- 401 -iratai találhatók egészen csekély mennyiségben. A debreceni .járásbiróság; iratai A járásbíróság épületét a második világháború idején katonai célokra vették igénybe, igy iratai szinte teljesen megsemmisültek. Mindössze 8 büntető ügy, az 1920-21 évi főlajstromhoz tartozó névmutató és egy irattári sorkönyv maradt meg. Ez utóbbinak kutatás szempontjából jelentősége nincs, 109 miután az iratok hiányoznak. A névmutatóból megállapítható, hogy 1920-21- ben milyen polgári, perenkivüli és büntető ügyek érkeztek a járásbirósághoz s név szerint kik voltak a peres felek, illetve vádlottak. A hajdúnánási .járásbiróság iratai A második világháború alatt ennek a járásbiróságnak az irattára is szinte teljes egészében megsemmisült. A megmaradt iratok egyetlen csomóban vannak elhelyezve. Az elnöki iratok közül csupán az 1931 junius 28-ra kitűzött országgyűlési választással kapcsolatos rendelkezések maradtak meg. A debreceni Ítélőtábla teljes ülése a nádudvari választókerületbe választási biztosul a járásbiróság elnökét, helyetteséül pedig az egyik járásbirót jelölte ki. A választási biztos jelentései adatokat nyújtanak az ajánlási rendszerre s ezekből az iratokból kitűnik, hogy a bíróság és a közigazgatás különválasztását az 1869:IV.tc. rendelkezése ellenére teljes következetességgel nem hajtották végre. Az 1919-ből, 1927-ből származó iratok között vegyesen találhatók polgári peres, hagyatéki és büntető ügyek. Itt van elhelyezve a budapesti büntetőtörvényszéknek az az Ítélete,110 amellyel "A Kommunisták Magyarországi Pártja" által kiadott MMagyarország dolgozó népéhez" c. röpirat elkobzását rendelte el. Az Ítélet indokolása teljes terjedelmében idézi a röplap szövegét, amelynek keltezése igy hangzik: "Budapest. A Magyarországi Szövetséges Tanácsköztársaság imperialista fegyverek és szociáldemokrata árulás által történt megdöntésének hetedik évfordulóján". A nagyszalontai járásbíróság iratai Az itt őrzött három csomóban 1879-1919 között előterjesztett végrehajtás elrendelés iránti kérelmek és azok elinté.zése találhatók. A nem nagyszámú iratoknak különösebb jelentősége nincs.111 A debreceni királyi ügyészség iratai 1848 előtt a közvádlói feladatokat részben az uradalmi, részben az önkományzati ügyészek látták el. Sok helyen nemcsak a vizsgálatokat folytatták és a vádat képviselték, hanem védőként is eljártak, mivel a magán ügyvédkedés is megengedett volt számukra. Ez természetesen fokozta a feudális korban egyébként is érvényesült visszaéléseket. 1848 után a közvádlói teendőket a törvényhatósági tiszti ügyészekre bízták. A királyi független bíróságok megszervezése természetesen szükségessé tette az állami vádhatóság felállítását is. Az 1871tXXXIII. te. az igazságszolgáltatásban az állam közérdekeinek
